(navigation image)
Home American Libraries | Canadian Libraries | Universal Library | Community Texts | Project Gutenberg | Children's Library | Biodiversity Heritage Library | Additional Collections
Search: Advanced Search
Anonymous User (login or join us)
Upload
See other formats

Full text of "Emery I. Gondor Collection"

仁" í 



、!. 



M— ' 



• 气 ^ 





穆? ;、 5 

f Æ:,t 



A föU. ahová iUvotiiAiot. f^ngy Örökiégiü birtokba ti* 
gyt'fei .... ol).in fold az. .ímelynek gondját vis et i аг 
őrüknél a/à, a te Utened. Ra/fa t an îuenednfk szeme 
esztendő ele/é/ói exztendÖ tégérg . . . (Mózes V. U, 12.) 



örteuelmi látomás elevenedik meg a következő lapokon : az ön- 
maga és sorsa elől mcnekiilő zsidó ember drámája. Hányszor akart meg- 
pihenni a kétezer eszi endos úton. Hányszor sóhajtott halálra hajszoltan : 
elég ! Hányszor kiáltoHa, végső kétségekkel vívódva: Jtát meddig még? 
Mennyiszer akarta jelejtoni a múltat^ kiszakítani ma^át az idön és téren át 
húzódó láncból. És próbálta hazudni ― magának is fj;yakorta ― nem vagyok 
utód ! Nincs közöm e kínos örökíiéghpz, elődökhöz, múlthoz. Most kezdem 
csak az életet, könnyedén s vidáman. Mint a többiek, más népek annyian. 

Teste, két (kezred vó fotelen útjának kínjaitól elgyötörten, nyugalmat 
keres most, mpgpilw ,"; sí nz ősi földön. Menedéket. 

Kétezer évvel ezelőtt indult cl —— Eroc JiszráólhóL ho^y most vissza- 
térjen —— Palesztinába. S az örökké hajszolt lest végső reménysége : itt 
megpihenni^ végre. 

Nem így a lélek ! Valami ködbevesző emlék, a múlt homályos meg* 
sejtése talán, azt súgja : nincs mef¡¡)ilienés, ha csufnhi <i test jutott révbe. 
Álmodó nagy ősök késői utódja, mást is akar. többet, igazabbat. Nem 
Palesztinát csupán. Hanoin : Cióut ! Nem levantei áll(",wcsfcát, ""; g ei^yet a 
már meglévíík mellé. Keletnek zsmtjával, szennyével. Kikötői csapszékekkel, 
matrózmulatókkal, hufórokkdl. 

Hűség fid (t Hvhrónban alvók. Anátóthól jövők, Babilon vizein jósolók, 
a Kármelen est alkony idején Istent kiáUók iránt : el nem múló, nagy emberi 
gondolatok örök hordozója kiván lenui. Ciánt (t karja. Ciánt építi Mióta az 
első új nemzedék hazatért. Hatvan esztendője immár. 

Tüzes naíxv ptintncs szól ma a manyar zsidósághoz. Csatlakozni a 
példátlan, törtt4ielmi munkához. Az új óloívt когемік. az új életre kóiiysze- 
rülők számúm megépíteni a Kfár Hunf^itriát ― a пищуаг falut Ciónbaii ― 
a magyar zsidóság ál(lozaíál>ól. 

Messzire bevilágítja előttünk az utat a történelem tragikus tűzvésze. 
Fényénél mo^t már valóban látnunk kell mindannyiunknak. Jobb zsidó 
jövendőhöz a magyar zsidóságnak is meg kell váltania jogát : részt kell 
vállalnia a küzdelemben, melyet a KEREN KAY EM ET H LE ISRAEL 
folytat a zsidó fold békés meghódításáért. 





AZ ÖRÖK ZSIDÓ ÚTJA 
EREC JISZRÁÉLTŐL 一 EREC JISZRÁÉLIG 

TITUS DIADALÍVE -.. , , , 

önálló állann Utunk két ―-" elöni — Шей;. аге,.г foUkerekse.re 

nétszôuuásufávak. а szenvedésekkel, csalódásokhal tch ^aluUuá. 
=; Uék。t ret 2000 es 戯铷, törnes .unk Шо.аш fölé аг örök — ra.^or- 

sors szimbolutna. 

MAGVr^KRA ÖLTHETTÜK A RÕMAJ PATRÍCIUS TÓGAjAT ... 

Wába voltunk római polgárok, a 讓麵" b.^zke bntokos. ― Caes.r e,y kesére 

arénák homokju itta fe! vérünket. 

FELVEHETTÜK A SPANYOL GRANDOK KÖNTÖSÉT ... 
Hiába roUunk álla^lérfiak, ЫгоШ 画 """"z"'" 

l!。" ki .^résüket Ш"0 ― e gályákon МіМ kellett .Munk, 

otthagyva otthont, vinhal, atyák sírjait. 

ÉLHETTÜNK KÖZÉPKORI UDVAROK ПЛСУОСб POMPAjABAN . . ■ 

Wába voltunk ktvételesen kegyelt "dv, 華 cok, fej.lM becsült шМі ― 。〃 keUett 

hagynunk fényt, pompát, biztonságot, hogy meztelen Ictüukef wentsnk. 

OE HORDHATTUK A KELETI ZSIDÓ „^Ш" VISELETET IS... 
Wába vonultunk vissza a Bét Hánudrásba, szelleuu sánc.nk ш0,с ,議; évMko. at 
aak a tan '—― fürkésző p"p! 薩! ék ― 續 elszabMuk ! W nul.Uok, 
reánk sújtott a durva erőszak ökle. 

YAGY VISELHETTÜK Л VILÁGPOLGÁR NEMZETKÖZI RUHAjAT . . . 
M" sem használt, hogy az embeñség ]avân vu.nkáló, kultúrát és сп ИЫсШ leraM níágpoí- 
^¿rok tartunk іепш - e fö!d—,bö" végül is hiába kerestünk, helyet a 編— szamár., 

…一 loöN tS TÉREN AT AZ ÖRÖK ZSIDÓ SORSA ŰZÖTT BENNÜNKET AZ ÖS! 

FÖLD FELÉ. , , . 

Akaratunk, tudatos szándékunk ellenére, nmden tragédM cs csalódásunk a Шепеіет 
vaskövetkezetességéveí -jelölte ki számtwkra az utat - vissza Bee Jiszrael fele. 



Titusz diadalíve, 
i kétezer esztendős gálút kezdetének jelképe 

, "触 "一, " a s.:.. ― " ― 



a római patrícius tógáját . 



Oiyan igaz, mint ahogy élek, ― mond az örökkévaló ― erős kézzel, kmyu]tott karral, fueg- 
áradt indulattal fogok uralkodni rajtatok! 



(Jechezkél 20 33.) 



Maiíunkra ölthettük 



N.. fog, bnony 画 M bekö^ke.ú, anu fölbM.n lelketekben, nnkor sM: „Oly. 
"ok IkaLk /鎖, 讓, a 訓" d 。—麟 '《 匪 . (j:h„"i 20, 32.) 



felvehettük a spanyol 



Nem lesz ama népek közt nyu gaita ad , nem le íz ta^palattu yi pihenőhelyed. —— Verdeső szi- 
vet, lankatag szemet, sóvárgó lelket ad "eked tiz Örökkéiuiló . . . 

(Mózes V. 28. 6' 



grandok köntösét • • • 

ügy rémlik majd <n életed, whüha csak lebe^^. 
életedben . 




élhettünk középkori udvarok 

一 F 一," iK=:J 二 b 巧- 寥^^ 
mind az én трет . • . ehsej ¿ " éktiháet!', 

rr^agtárakat . . . szóltak hozza. „Megme <móz« i. 4o. 56; 47. 



de hordhattuk a keleti zsidó 



Ha nem 



a re ГШ UU . Ы W~ ―〃. 如爹 ― ">。"':f::=:92.> 




vagy viselhettük a világpolgár 



Mi dolgod itt, ki in a tiéd, hogy itt ásíál sírgöeíröt waged mk? 



(Jesáji 22. 16.) 



ra 



gyogó pompájában • • • 



Шог и, kir 砌 Е,уІршг "6—, -'" ",一 !耐' . (Мб 的 1, в> 



nemzetközi ruháját... 



• a . 鋒威 一, " Г'Г'' ―'' ' 一' 
Z 二 工" 一―— '• 



népi" viseletét is • • • 



Lesnek rám a gouoszok, hogy cl l>us.tUsauak, de Ь csak uoúMa figyelek. 

о (Zsoltárok U9. 




űzött bennünket az ősi föld felé 



Es lészen majd a"¡" иарокЫш. hogy megszólal 
Áss urban bolyongók s Micrájimba száműzöttek, 
ban, a Szent Hegyen. 



wajd a nagy sójár, és jöfjfiek ők vúnd, az 
hogy leborul](mcík uz Ür előtt ¡erusáiafm- 

(Jesája 27, 13-) 



időn és téren át az örök zsidó végzete 



Mert hue, parancsot adok és szeríerázom Izrãcl házát minden "épek közé, ahogy rostával 
szokás, ― de nem hull a porba egyetlen szemetje sew. 

(Amujz y, 9.) 




Usd, eléd adtam ma az életet és a ]ôt, a halált és a rosszat . 



áland az életet. 

(Móz« V. iO, 15. 19.) 



i3 




AZ ÖRÖK ZSIDÓ ÜTJA 
AZ ÖRÖK CIÓN FELÉ 



örökké keresd, szomjas zsido lelek gy , 

..rmérmk megvalôsUâsânak sztnheiye jele. 

:: 二:: 二—' 

^ok rUvesztôjébõl üsztuU. .agy célok fele. 
HOMÁLYBÓL ― fENYESSEGBE... 

= Eg— ' 一" ― 一' 



Az 



SZOLGASAGBÖL - SZABADSÁGBA ■ . 



ЛМ Egy'p 咖"" ""一 "二 = J b 冲一 h В 一 Ш 
vonulhasson az Igèret föU—. 



7k felé 



GYÁSZBÓL KÖRÖMBE... 

ЯОМОК KÖZÜL -mrBSBE.,. ' 

. , ,ndó léleknek .z isicni ujpnutMs: romokban hetera 
2000 év után nmét utat ― " ― g,." !":Ыё! föUjé^- 

életünk kacsából ше..6, .nunkálo ncmeU Ы feie 



Szolgaságból — szabadságba 



, , , „ , örökkéiudó "z eg)ip'omicikott. 



Homályból — fényességbe 

, y. M.m W országodból, szülövárosodbóí és atyád 
Mondotta az örökkévaló Ábrahámnak Мещ ^ 

hibából a földre, amelyei ért mutatok neked. (mózcs I. 口. i ) 



y- 



t. 




¿¡talad a régi romok, s emberöltők alapzatait teremted meg 

(Jesija )8. 12.) 



Gyászból 一 örömbe 



L 广, ,zAműzö"ieit olyanok volt"", az ahnodozók. 

réskor az örökkévaló vnszaho2ta Oon 了?: 么 

akkor .ânk nevetéssel és nyelvünk orornialUl . г, 



Zsidó ember, ne panaszl^odj és nc lázadozz! 
^e,pr6báluaásoib6l a .sui6 történed s.ól "』. 
Legye" eröd szembenézni a terkos és le.yen kUcd 

ráildlni a felemelő feladatot: 
é,Us "iag("!""' attirant a. ősi föUön és <Mor ― " aU.or ― 
otthont fog nyújtani néked " népek közöli e^y új nlág! 



Kiadja a Magyar Zsidók Pro Гаіо.ііпд 5г0— ¿n, 
KUREN КАѴЕМПТН LUISRAIiL szakosztálya 
Budapest, VM-, Kitály-u- 93- 



Minden jog knni.irtva. 




МЫе" népnek ашіуі ég borul а feje ¡alé, 
tm/cunyi а jöU а lába alatt. 



A zsuíók kérdésének megoldja ― Vahsztnut, 

Talcntma kcrdésének megoldása 一 johi. 

Л iöldkérdés megoldása ― " "、,etb 

(üssischkin) 



^ KÉKEN KAYEMETll LEISRAEL 
VÁLTJA VISSZA EHECJIS/MAÉL FÖLD- 
JÉT A ZSIDÓ Nf:r ÖKOK ÉS EL 誠 
¡DEGEISITHETÜ T V L AJ D О A В A. 



、 、 ^ 



"難 1,」 



" Z 1,, * 



,, 

• 、 ? 

凌 



р le.: Mart"" 



Ed, - Lübl D. ts F,.i (P V- Dr. 




S4 



л - 

м л с; Y А К N Е M 7. Г, 1 1 (; 〜 ^ 1 ^< > 八 

(V. KOSSDTH lAlOS H K 1'^) 

GÖNDÖR BERTALAN 

M L: <^ Ñ Y 1 1' \ s \ к л 

1962 OKTÓBER Hô -Í.N PÍ.:NlhKl..N UÍ'J.UTAN 6 
MLGNVrrÓ BbS/í-UI-.T MOND: 
Ol.CSAl KISS /01.Т \N 
KOSSUTH-üiJAS S/OBlMS/Ml'VI-.S/. 




GÖNDÖR BERTALAN 

GRAFIKAI MŰVEI 




y. 



'/г 



é 





GÖNDÖR BERTALAN 

1908-1945 



Zsidó ember, ne panaszhodj és ne lázadozz! 
Napjaid ^e,próbáUatásaib6l a z.dó történelem s.ól /』. 
Legyen erőd szembenézni a terhes igw 

vállalni a felemelő feladatot 

cikkor ― csak akkor ― 

építs maga ' -"' '-. ― 



a terhes igazsággal és legyen hited 



dnak otthont az ösi Jóidon 



otthont fog nyújtani néked a népek között egy új világ. 



Kudia a Magyar Zsidók Pro P.ilt.s"ina Szövetségének 
KEREN KAYEMETH LEISRAlíL szalcosziálya 
Budapest, ѴП-, Király-u. 93. 



Minden )us ítnni.irtva. 



Felelős kiadó: Bródy Aodris 



1340.47. Hungária Hírlapnyomda Rt. В 



idepest V. Bajcsy-Zeillüszky-út 31 Pelelőe: dr Bródy Láêzlõ 



A klisék Litloer Mór Cinkografiai Műin 



lézetében (Budapest VI, Ó-utca 46) kéezüUek 



A háború vége óta hozzá kellett szoknunk a nekrológok- 
hoz, emlékkiállításokhoz, hiszen 1945-től még mindig elsősor- 
ban tépett sorainkat rendezgetjük. Sebeket gyógyítunk, romo- 
kat takarítunk, sérelmeket feledtetünk, hogy a megpróbálta- 
tások nyomán végül új életet kezdhessünk, biztonságosabbat, 
értelmesebbet, igazságosabbat. A tanulságok fájón es figyel- 
meztetőn intenek a helyes magatartásra, ami jámbor szán- 
dékra, emberi együttérzésre kötelez valamennyiünket. A lecke 
túlontúl kemény volt ahhoz, hogysem puszta okulással meg- 
elégedhetnénk. Hiba lenne, ha csak a történelmi fo yamat ke. 
gyes példatárát gyarapítanánk egy apokaliptikus leírassál, s 
nem fogadnánk meg őszinte szándékkal az intést, mely a tár- 
sadalmi felelősséget sürgeti. Halottaink sorsa arra ösztönöz, 
hogy állástfoglaljunk, s mégcsak nem is tárgyilagos mérlegelés 
útján, hanem a megrendülés indulatával, a tiltakozás es fogad- 
kozás szenvedélyével. 

Leginkább talán a művészek vértanuságával tudjuk le- 
mérni veszteségeinket, az ő megszakadó pályájuk, kész telje- 
eítményeik, csodás lehetőségeik felfedik a tragédia hatalmas 
arányait. Minden jó mű, remek alkotás, festmény, szobor, 
grafika, vers, regény, melynek mestere, szerzője elpusztult, 
fennen vádolja a gyilkosokat, a barbár korszellemet, a hitleri 
tébolyt. Minden lehanyatló kar, mely tollat, ecsetet, metsző- 
kést vésőt szorongatott a kezében, a kibontakozásnak hasz- 
nált még elmúlásában is, mert az alkotómunka kivédhetetlea 
tanuságtevésével jelezte a gonoszság cselekedeteit. A muvesz 
teremtőereje mindenfajta rombolásnak ékes cáfolata, hogyne 
lett volna az egy eszeveszett vandalizmus láttán? Nem vélet- 
len hogy a fasizmus áldozatai szörnyűséges kálváriák előtt 
már megérezték az embertelenség és kegyetlenség iszonyatat. 
A gyanútlanok még nem is sejtették, hogy a törtenelem mit 
tartogat a mai nemzedékeknek és mégis, már a haboru előtti 
műveik is tele voltak bizonytalan szorongásokkal. A rossz elő- 
érzet ellen a legméltóbban és leghathalósabban küzdöttek, 
mégpedig kitűnő teljesítményekkel, melyek olykor komolyan 
máskor tréfálódzva, de általában alig leplezhető riadalommal 
jósolták a rugalmas jövőt. Vajda Lajos például a szürrealiz- 
mus vonalkái mögé bujtatta félelmeit, pedáns díszítmenyes- 






sége mögött rontó hatalmak démoniája rejtőzködött^ Pai"- 
Goebel Jenő eszelős mosollyal fogott színes meséibe, de való- 
színűtlen motívumai mégis leginkább a képzeletbeli ször- 
nyekhez, rettegett hüllokböz hasonlítanak. Amoe Imre gro- 
teszk távlatai nemcsak szerkesztési meglepetéseket jelentet- 
tek de a lélek aggályait is az eltorzulásokkal, megnyomorít- 
tatásokkal szemben. Szabados Jenő bágyadt csodavárásai, 
tétova ehzontyolódásai mögül egy bizonyos erkölcsi fataliz- 
mus mutat a Don-menti jeltelen sír felé, a tompa színek es 
dülöngélő vonalak kíséretében. Nehéz lenne Sárközy György 
költészetéről leválasztani a pesszimista burkot. Radnóti Mik- 
lós hűvös tökélyéből is izzó fenyegettetések jaja tort elo 
utóbb. Áldatlan végzetük beteljesedésével a művészet megfo- 
galmazatlan próféciája vált valóra, a zord idő elkerülhetetlen 
ítéletének a megértése, ami minden igaz tehetségen végkép 
eluralkodott. Még az olyan szellemes és fölényes elmén ie, 
mint Szerb Antal, akinek metsző okosságához csak a veszély 
képzetében csatlakozhatott mintaképnek a romantika, az el- 
intellektualizált transzcendencia és a drámaivá zilálódó játé- 
kosság. Bálint György kezében még az esszé is rejtett propa- 
gandairattá változott, hogy legalább a sorok között figyelmez- 
tessen az ellenállás kötelességeire. 

Göndör Bertalan a céltudatosok közül való volt, olyan 
valaki, akiből nem hiányzott a bizonyosság, aki nem próbált 
enyhe fejcsóválással szemethúnyni a valóság förtelmes kísér- 
tetei előtt. A többiek talán rosszulértelmezett Ízlésességből 
tartózkodtak a gyalázatosságot komolyan venni, 5 azonban 
gátlástalanul szembenézett a kimérák torz pofájával, s meg- 
félemlíthetetlenül kinyilvánította észrevételeit a fonákságok- 
ról és ártalmakról. Ehhez valamiféle egészséges szemlélet, póz- 
mentes romlatlanság kellett, ami természetes józansággal és 
küzdelemreképes szívóssággal jár. A várható világégés nem 
ejtette pánikba, csupán számítva bekövetkezésére, védelmi ál- 
lásokat épített ki önmagában. Tévedés lenne azt hinni ebből, 
hogy hetyke egykedvűséggel, mindenre fölkészülten várta 
volna a fergeteget, s hogy kívülről, szenvtelenül vizsgálgatta 
volna az előnytelen esélyeket. Csupán belátását bizonyítja, 
hogy a kedélybetegségnek még a látszatát is elkerülte, в hogy 



4 



r「 





semmiféle ― b"zt,"a= 

tűrte a besötétedés árnyéka" ---^^^ 。《 丄, hogy 
felháborodás és kétsé^bees^x^jü^^^^ 二 呂― . 

a hebehurgya izgatottság helyett le^^^^e vál- 
désseU építő következetességgel lehet csaján 二" 
Ságban lev5 társadalom 。==:. 

''^^^Z^:^^ is Sriztek valami 

is akik bisto 二? ^丄 = Igacélozottságot, mely bár nénu 
bels5 tartást, hajhthatatlan g nem ismert 

merevséggel párosult ugyan, dej^^^ ingatbatatlan sors- 

vállalás ügyeben. A Szociahsta Kepz 

sok-sok mártírja.h5se még 。;: ban is : =u 丄 [ bizo- 

■ESÍ 么: 【- 

Andor kicsinek maradt, de egységes oeuvre^e a szenve=ken 
diadalt arató harmónia kifejezésével váltak maradandóvá. 

Lehet, hogy Göndör Bertalan nem látta ilyen vi agosan 
megpróbáltatásainak az értelmét, de hűsége mégse volt mga- 
ГаЛьЬ a művészi hivatás vállalásában. Gyermekkora ol eb 
Xtan haladt tökéletesedése útján, soha egy pUlanato пеш 
工 ve, s sohase csüggedve a kíméletlen körülmenyek 
Me Lyzendo, ebbe az állhatatosságba soha пеш keveredet 
tisztelet, a bűvészi ran, oktalaa "艺;^、:、 
kintrekedtek sznobisztikus áhitata. Nagyon.s hdytalloan s 
okosan énékehe Ьпша^а képess6,eU m^J^^^^^^ 
művésszé csak következetes munkával fej e:=^ g 

二 二?: 

a :ntd:;Ï:" 。―, —, a 
Azok közé a megbízható tehetségű mestereink köze tartozót 



alkotó tevékenység !^;^^1^;;£^ a kifeiezés eszkb- 

öntésekor biztos :od:e= a szetünk fiatalabb éviara- 
zeit. Törvényszerű hogy kep jártassággal rendel- 

tainak legkiválóbbjai s。k。 d:b ::bDi 二 ak ^ feUegjárók 
kezo egyéniségek, akik :sa?f 。^, de sokkal 

faitâiâhoz, a merengve =8。, ◦ 二^ g^Wesen foglalatos- 
inkább az élet mmdennag^ladva^ mindentudó alkimisták- 
kodó ezermesterekhez. Furo-'faraS:, néhány év- 

kai van tele & -gyár 二 es=^^^^^ ,,,, bánás xnin- 
tizede, akik a konstruálás a sz^z zavarba 

szaki raizólo, világítás, ^акеп^ a szabad azt 

egy lámpagyárban működött, ^mt terv tanulmányok 

Ennünk, mintha ez csupán a ve:se fi Isko- 

következménye, annak, hogy Fejten ^ beschule-ba, 

lába járt, a császárvárosban ped.g állandón 

hanem kizárólag hajlam es adottság ^rd^ :【 
tevékeny sze^élylsé, ^^^^^^П^ ^^b6^^ 

alkalmazásban aktaf y: tárgyak gyártá- 

volna. Ö azonban mkabb vala ztoua a szerkesztményefc 
sát, Ízléses csecsebecsék összealli ásat :tle^ s= 丄^ 

megvalósítását, csupa olyan ;^二^丄^、:, Y^biL se.ítsé- 
alapformáira nevelte, s amely ne= vo ,二 ^ész és 

nehézségen. Anyagi bajokon "a^gy 二 ^іщ világ- 

nézeti zavarokon, bgyszeru 】 szükséeszerűen 

helyes állásponthoz, s éppen ezért n semmisé- 
hamis bálványok, elámító ^ 了 zme^, J=u s 
gek. Ez a kézügyes barkácsolás azonban tavolro 



,ond nélkül, s még csak nem is pénzügyi vonatkozásban sok- 
Knnïïbb emberi p.oblen.atikâiâban. f--^^^^^ 
belül tíz esztendeje, melyet száműzetésben tol to t J^^^ eb^^^^ 
viszonylag nyugodtan telt eL sok fáradozás, de ugyanakkor 
Гк leres Uvészi vállalkozás közepette. Megis szun telen 
:tk 5 ban élt önmagával, kutatott a közösség - 
nek módozatai után. Elméletekkel ismerkedeU, melyek a let 
végső 。kait feszegették. Kételyeire a műtörténelem nagyjai- 

nak alkotásaiban keresett és talált vigaszt, s csupán a muzeu. 

Lk légkörében csillapodott le végleg -k btoU fant 雇丄 a. 

özvegyének közlése szerint rengeteget tanulmányozta az Ab 

beS anyagá, ami grafikáinak érettségéből könnyen be " 



bizonyítható. , " 

Akik érintkeztek vele, kedves, megnyerő férfiúra erale- 
kéznek benne, s akik foglalkoztak művészetével a grafikát 
készség fölényes megnyilatkozásait dicsérik müveiben. Csupa 
harmonikus, végleges, megnyugtató tulajdonságot, аші mogott 
talán nem is volna sejthető a robbanékony érzékenység, szén- 
vedélyes munkavágy Göndör Bertalanja, Dante ^Husztratora, 
a Readingi fegyház látnoka. Pedig az anyagismeret a ke 
ügyesség, a valóságérzék nem szorította batterbe le„n : 
huHámzó kedélyt, az érzelmes meghatódast, a felejthete len 
szenvedést. Még a metszetkészítés is inkább a metiere utalna, 
ha ezek a fehér-fekete foltok nem sikoltanak oly hangosan a 
kiszolgáltatottságot, a halál kivédhetetlen szeszélyeit, a hívsá- 
gos visszásság szánalmas furcsaságait. De mindenünnen, a vir- 
tuóz alakítóképesség mögül is előlép a művész maga összes 
sérelmeivel, az egész emberiséget érintő kérdőjeleivel, kiab 
rándultságaival és reménykedéseivel csa odottsagaival es 
—kezdéseivel. Ilyenkor kapunk azután félreérthetetlen : 
gUázatot arról, hogy a régi korok állagának oly bennfen 
tudója és a képtárak örök vándora a sok d.csfenykoszoruzta 
név közül miért éppen Rembrandt-ot, Goya-t es^ Dammer: 
vette állandóan ajkaira? Példaképein keresztül ot magát is 
megítélhetjük, nincs az a kimerítő monografia, amely annyit 
eltudna mondani Göndör Bertalanról, mint ez a barom elod, 
akikben éppen nem a stilisztikai rokonszenv megszemélyesí- 
tőit kell üdvözölnünk, 一 mert rövid élete folyamán nnt is 



7 






-局 J^H^^BL 



teliesíthetett be akár a le?ze"nyebb e 
bane, a ѵ^ГіЙ^^П.еп rez- 

r Sl^^Sben vizsgázik egy tehetsé,: mint 
zenesekben, f 二 ^ mennyit tudatosít az е1。сШЬаШ- 

二 • ki a ―一 

és irgalmatlanságok próbáját?! 

Az üldözöttség, bármilyen önérzettel, -lagnezeU ontu- 
dattaVpárosuh, eltitkolhatatlan gátlásokat hordoz magával, 
t' üLket ; égle, més a szakadatlan elfoglaltság szu= 
nül babrálgató anyagszeretet se tud】a elfeledteti Gondo 
Bertalannak csillapíthatatlanul sajgott az a seb amit 19 eves 
L ban ejtettek emberi méltóságán, amikor származása m.att 
==ik。k véresre verték. Az bnként ^^ПаН^;-^- 
dó békés légkörében se volt képes ezt a megrazkodtatasc ki 
h= Téved, aki azt hiszi, ho.y a faji gyűlölet nasztoUa 
=a, vagy valamilyen kisebbrendűségi érzés nyomasztó 
volna Алпаі sokkal messzebbre tekintett semhogy ne vette 
vo Га légyen észre, miszerint is a tömegek fé reveze ettsege 
Z^n 'Ls egyenetlenségek, tisztázatlan elvek, batais, on- 
zések húzódnak meg. Ezért minősült ѵаіашеппу. müve kulon- 
e,-e"y figyelmeztetéssé, megdöbbentő felkiáltójellé, 
mÍy a 4yíw? feszültségekkel, milliókat kísértő eretnek- 
Геікеі s Lben védekezésre szólít fel mindenkit Az abra- 
:Й felületek kihasználásában, a kontúrok és =f = 
nálatában, a kompozíció végrehajtásában alig latszolt valami 
: = é; fenye¿5, legfeljebb csak ^^У^^^^^^^ 
nyit a jól felkészült mestereknél is csak olykor észlelhetünk. 
7L¿ mindegyik képében található némi deformáció, nyo- 
= ÏÏvi:, ijitő aszimetria, ami egy kollektív egyensúly- 
=L u;aL; Az arányok félrebUIentsé.ében a =a?: 
matizálásában könnyű föllelni azt a tala3talansago. аш. 
Európa népeit a két világháború között je lemezte^ 
Bertalan sohase méltányolta a misztifikat.v fe érzések ible=】, 
nem adta át magát az Utols6 ítélet vizi6iânak, de 
ködésében mégis me^ogalmazott ѵаіаша a ¿ortene^m 
tragédia előszeléből. Alig több ez nehany jelkepnel 
Sgos témánál, vakok botorkálásánál, szomorú berhazudvar- 



, „btárnál viszont a hangulatuk 

Bál, egykét eU;;vuh lu,P= 。、二 ^^^^^^ ^^.^orús.^â- 

nyomottsága többről "sze a: 二 ^5 életérzés ielentke- 
nâl. Egy bizonyos i。str。=lla= 二 i ^^^^.^, önkényte- 
zésének bgbató fel torzu^^^^^ bogy csak a kor áha- 

lennek és szándekolatlannak tek "i¿színü, csak vissza- 

lânos komorságával bgg - ^, dülése után állapít- 
tekintve a túlsó partról? függöny g ^^^^ bndoui In- 

hatiuk ^eg ennyire PO:to;:=z^ieria látogatói se észlel- 
ternational ЕхровШоп es Redfo^m "zeneteké, melye- 

ték a katasztrófa keze ede аша^^^^^^ HoloU tíz évvel 

ker Göndör Bertalan rogzxt U ЬЪ : feláldozása révén is 

fétikus keserűséget 了 二 ^^ГгеаН^иза elfo^latlan 
tevöl művészi alkatából Lengte! r munkások- 
élet—lést és «^VÏ^tSÏÏ^ Sok mozgásában fol- 
rói készült lapjai, s fokent a — "1 二 z dolkodó véle- 

fedezett ritmusai az előrenéző ==、 丄 —1 tSl- 
m— • A -nka, a 了 : ,二 : a; .....u a i"re, "rt 

ti!::::— 

des döbbeneteiben is. bécsi korszakában kelet- 

A kötet anyagának п;;^^^^^^ Magyarországa, de az ott- 
kezett. Az Anschluss "t^bazatert^SJ^ , testi és lelki 

hon helyett a -"nkaszolgala , , P=|^:i Jesztútjának stációi 
gyötrelmek hosszú sora vari ra. európai fegy- 

Kârpátalia, Lengyelország ; 加 sen körül, 

verszünet előtt egy bonappal tunt _ 



9 




Szobrász vagyok! Noha sikoltanak 
Az anyaggal meg nem férő szavak 
A számból- 

Ki kényszerült a kínlódó tusát 
A formák torlódó kolosszusát 
Énekbe verni. 

Kinek a Térbői oly kevés jutott 
Az masszából csak vonalra futott 
szegényen. 

A nagy mübol csak csöpp vázlat terem 

Hiába erezi a tenyerem 

A tömeget. ,- f, L. 

Szobrász vagyok. Az árnyak es fények 
kisértenek. Ésa céda körülmények 

megcibálnak. GönJör. 

Szültetek titeket, mert tetszetek 
ti metszetek! 

A szajha, ki olcsó vackára hiv 

nekem motiv. 

És érdekes 
A koldus, aki rongyolt és reves 
Az ember, aki ordités teremt 
kiben dereng 

Csupán a láng és pislákol a feny. 
A mozdulat a széles és kemény. 
Ki sirt, ki ölt. 

A görnyedő, a fáradt, a letört. 
A végeken 

csüggök, az éles ellentéteken 
Hová a szem nem ér 
határodon fekete és fehér 
S a szenvedésen át 
hanyag szemem a végtelenbe lát 
A nagy szinház felett. 
Ugy jutok a Lényeghez közelebb. 

Göndör, 




Vakok 
(Li DÓ me met) 







Biliàrdozók 
(Linómetezet) 



14 




^^^^^^^^ 





Fémlkiidõ 
(Linómetszet) 



15 





Х9 





,,,,, 









il 





19 




編 



Háború 
(Littómetecet) 






Illusztráció a „Holáltán€" %oroiatb6l 
(LinómcUzel) 



29 






tUusttrácio Otear Wude. ,,л 。 
(LinómeUíet) 



32 




Szomszédok 
(Siéorajï) 






ILLYÉS GYUI 



,, 



A lángelme Ц 
neveltetése 2^ 



卜 IREDYNSKI 

《二瞧 -V 



^Nyeremény 
I Leányvásár 



RIPORT 



:污^ 

mif 一 -u 







nagy kutya, 
nem 
tehetünk 
semmit 
19-11) 




nem 
dózerokat 
kért 
(12-13) 



alkalmat 
adott 
az 

imberleienség 
elleni 
tiltakozásra 
(16-17) 




mentalitása 

és 

szorgalma, 
igyekezete 

és 

(21-23) 

ÚJ TŰKOR 

Képes 

kulturó'i'. 

hetilop 

Fászerí(cs"ö: 
CSANÁDI IMRE 

Helyettes 
lószerkesztö ; 
KALMÁR GYÖRGY 



EHETI 

SZÁMUNKBAN 



címlapon: Öszi lehalóstós 
Kékesdy Károly felvétele 
fripottunk о 9-11. oldolon)_ 
hátlapon: Leányvásár 
Sialoy Zoltán felvétele 
í"。mlí n 36—37. oldalon)— 



Kolmár György: Ulsiükülej 

Illyés Gyula: A lángelme neveltetése 



2. 



3-5 



Tnnit о moqne'-'-n rHo.vóth Deisö) 
Ho-om emlék egy verseskötet íöloU 
íJuhósi 1st von) 




Langston Hughes: Szimpla 111' 

A ferliembei bùnei g 
A szabodsog Hnln (Revési Mana) ― 

Hei, holószok . . - -. о_і i 

iMolnór Auré l: Horvóth Peiso) 

VÖrosmegújitás 一 soproni módra 

(Dercsényi Deisö) 
Bereményt Géza 



12-13 



be.emeny. w"". ,、 〜: hely "tko 
Keresitury D *>,c¿: Herend ünnepére 
A reading! tcgyhüi balladoja. 
Vets Ь、' grotika , 、 
(Simor ДпНгп^ Qssreollitoso) 

Ireneusz Iredynski : Nyeremenv 

{[□diójóték) 

Molnar Antul eíctnek gondololo. 
a muzsikáról (Felein Loszlo) 

F. Iie.es példó^niok (Fekete Sondor) 

Véqh Antal. Mn, ^ 



-15 



16-17 



18-20 



20—21 



Egy Wólyhocsempe vallomása 
(Bojár Ivon) 



26-27 



Jazz Jamboree 一 76 
A gyanakvás regénye (Becsy Agnes 
Góll István könyvéről) 



28 



bifóloto) 



29 



Mondrogoro (Tokács István 

Műterem: Tóth Menyhért (Cs aPÒ György) —— 30 
Mítosz testközelben (Nógrádi Gábor ifsa 

„A hoborúnok vége" című filmről) ü 

Érdekességek és figyelmeztetések 

(Bor Ambrus rádiòjegyiete) 
TevéműhelY-. Mecénós. múzsa, boba 
Televízió-iskola 1:1 (Csala Koroly) 
A hél nézője: Módi Siobo Gobor 
Világ-Tükör 




V IIU^ ― ■ Ц — w. 

Leónvvosor: Vi n" lózset-Sialov Zoiton 

Görbe Tükör . .■ 

A doromboi szerkesztő üzenete. 

[Leveli Bélo) 

Ny. Jelin-V. Kasojev: Л kimutotQS _ 

Gyermekoldal 

Heti o】ánlot ■ 



32-33 
:ЗД - 35 
36-3 7 



38 



Ródióajónlot 
Sakk. rejtvény 



Hirdetés ~ 

Lopzorto: Levelek: Jott (Béres Attila) 

Hirdetés 



46-47 



ÚTSZŰKÜLET 



; níll^ri ЫбГ^бЬЬпуіге előzékenyen maguk ele engedik 

csere toTtèmk: már nem az jar )00ban "'^^^ J^.Sso 
=n ,гаШ: Hasznosabb ("。^,= 『二 "二=。 

; H€¿"=r -, 

=Л=7аг 二 t jobbról^balröl .mndenHi mas 叫 
előzi. 

Végül ія persze mindegy, mert hat mit 。:^^:; 

ІіШв 儘 

sok hagyják, tegyen, amit akar. 

m 響 ШШШ 

"•am 。二 mas 。 。,— , 。^& 

:':^ : ' ' ''%。^:¡eUi:Jí¿i 'ж,') , 

ï**™' " , hoffU miné/ ,-lözékfnycbbi-k 

velük, annal bátrabbak és s2,'m"'k'"t'ht),'k "'s: '■ 、 ' 
gul ts annak, aki éppen 。 sor elején halad nem kerül 
sokba maga elé engedni egyvalakit, minek tegye кг 
maQát rosszalló Ujcsóválásnak vagy duhos PtHantas- 
„ak akkor már jobb a békesség, vegul is egy pillanat 
„■> egész De annak, aki valahol hátul toporog mcrge- 
ben mert sorra húznak cl mellem ssélsebe.srn nzok. 
akik erre a közömbös udranassagm számítva előznek 
― meglehetősen keserű lesz a szája ize: hwba válasz- 
totta az egyenes utat. lám, egy lépést sem tesz eíore- 
Nem nem a békés beletörődés, a kockázatos vállalko- 
zástól való óvaios tartózkodás prókátorának akarok 
sTvandni A künyöklést. a másik ember jogtalan kijat- 
s~asat tartom riasztónak - ha larsadalmi jelensegge 
ríuk Márpedig az ― mert a íolafcodófc egyelőre mmd 
főbben és \obben vannah. 

Néha elnézem ilyen alkalmakkor 。 f^f'^l' 
dó kartársak arcát. A szájuk összeszűkül, kic tj ore" 
hajolnak, mintha versenuen .nd» nanak т.Пг((»к a 
Jeseguk p^ras az örömtől, hogy lam. m'l^ 、a= 
emberük run. hátul az üícsen a gyerek pedig tagra 

sluk ki. csapjuk b£.. clozz-Uk meg. szorUsxik ki. dont-su/. 
Ш a többieket, ahogy apuka mulatja! ^e^^^'m «ket s 
elfog a csendes kétség: biztos, hogy jo vundig. minden- 
Kivel szem bfv udvariasnak í'*""' ' -圍 圍— 



Szerkesztőség : Budapest, 

VIU.. Gyulai Pál и. 14. 

Telefon: 137-660. 

Postai levélcímünk: 

1982 Budapest 8., PF 6. 

Kiadja: A LAPKIADÓ VÁLLALAT 

Budapest VII., Lenin kft. 9-11 

Felelős kiodó: SIKLÓSI NORBERT 



Terjeszti - с Mogyor Posta. Elóf,zethst。 。 , he 卜. (,B. 产。 :。 。 
kerüleli) kézbesítő postohivaloloknal es a keíbes.lokneL EloUze- 
tési díj: hovi 22,- Ft, negyedévre 66.- Ft, 》 évre: 132,- Fl, 1 évre 
264 - Ft Előfizetés ! (üllőidről: a Kultúra Könyv- es Hírlap Külke- 
reskedelmi Vallolalnól (1389 Budapest 62. Pf. 149), vogv 。 Kul- 
l jro külföldi képviseleténél. 

® 76. 307-Ч Athenaeum Nyomda Kozmo utcai üzenne^ Budopesl. 
rotációs mélynyomås, Felelős vezető: SOPRONI BÉLA veze.- 
jgozgató, INDEX: 25 817. Meg nem rendelt fényképekért es kéz- 
iratokért о szerkesztőség nem vállal felelősseget. 



Szerkesztő bizottság 

BENJÁMIN LASZLÒ 
CSANÁDI IMRE 
FEKETE SÁNDOR 
KALMAR GYÖRGY 

Képszerkesztő: 
KELETI ÉVA 






AREADINGIFEG 



TÓTH ÀRPÀD 
FORDÍTÁSA 



О А bűn 



о már skarlát egyenruhát 
vér- s bőrszínűt nem ölt, 
mert vér s bor mocskoló kezét 
s elfogták, sorsa betölt. 
a némbernél, kit szeretett, 
s kit ágyában megölt. 



Oscar Wilde gyönyörű koUemen 二, 么 = 
dingi fegyház balladája ket magyar 
is alkalmat adott az embertelenseg ellem til- 
Ik" Tóth Árpád fordítása 
elsö hónapjai után ismét megjelenő Wyug 乂卩 
sö számában látott napvilágot. Ezzel a forditas- 
ål valTszolt a csendes szavú költő 1919 iszonya- 
os augusztusára: „Mit ember az emberre mer 
S az — ezt tudni csak! ; Mióta testvert olt 
Kain / s forog a föld. a vak. ! a" rossz rostan 
ocsú marad / s kihull a tiszta mag. 
A kurzus bértollnokai A readingi jegyház bal- 
ladájában a Margit körúti fegyházban szenve- 
dők melletti kiállást láttak. „Az mar aztán kü- 
lön ignotusi ravaszság, hogy a szana ómnak, a 
fegyház részvétballadájának ez a fordítása most 
ÖUkt a hóhérok pőrének s várható olkottete- 
süknek idején- ― írja a szélsőjobboldali Gon- 
dolat cikkírója. Császár Elemér es Pekar Gyula 
folyóirata, a Ua^ar Musa meg szenve4elye ebb 
hangot üt meg: ..Je lemzo. hogy a diktatúra 
S elsö d?lgt volt a Nyugatnak Wnde Rea- 
dingi feqyház balladáját kiadm A Lemn-fmk 
bünperének tárgyalása idején valóban alkalom- 
szerS ez a gyönyörű, perverz költemény, amely 





Séta 

Egy más kört én is róttom ott. 

mely torz sétán forog ; 

tűnődtem : öt mi nyomja, mi bún? 

súlyos vagy könnyű dolog? 

S mögöttem egy hang súgva szólt: 

„A cimbora lógni fog !" - 



Egyedül 

Nem láttam senkit oly mohón 

csüggni a kis darab 

kékségen a fejünk felett, 

mit égnek hí a rab, 

s min gyapjas felhőt tépdes a szél, 

míg foszló bolyha marad. 



16Q 








beteges rokonszenvvel Övezi körül a gyilkos 
alakját, s kihangzó mottója : >>a gyávák gyöngéd 
gyilka: csók, de a bátor tőrt keres!« Ezzel a lá- 
zadó verssel tüntet a pacifista Nyugat a szétzüll- 
lesztett államhatalom megszilárdulása mellett." 
Göndör Bertalan, harminchét éves korában 
mártírhalált halt grafikusunk, bécsi emigrációja 
idején, a harmincas évek második felében il- 
lusztrálta A readingi fegyház balladáját. Tíz 
linóleummetszetet készített. Ekkor már befejez- 
te Dante-illusztrációit, néhány éve pedig Villon 
kövér Margot ja ihlette egy remek kréta rajzra. 
Az új sorozat utolsó metszete Az elítélt. A köl- 
temény főhősének arcképe valójában önarckép, 
ez az el it élt maga Göndör Bertalan. Ekkoriban 
választja Radnóti új kötete címadó és záró ver- 
séül a Járkálj csak, halálraitélt-et. Bálint György 
akár Göndör Bertalanról is írhatta volna, amit 
Radnótiról írt : ..Végtelen érzékenységgel reagál a 
társadalomból, történelmi helyzetből kiáradó ha- 
lálveszélyre .. .'' A bírákat, és hóhérokat linó- 
leumba metsző, az áldozat kiszolgáltatottságát 
megörökítő grafikus, akárcsak a költő, saját sor- 
sának látnoka volt. 1945 márciusában tűni el 
Mauthausen körül. 



GÖNDÖR 
BERTALAN 
ILLUSZTRÁCIÓI 



A vég 

Fölhúzták, mint egy bestiát 
s <3 rekviem jele 
nem kondult érte kérdezőn : 
üdvöt szegény lel-e? 
Egy-kettő, sebten úgy veték 
a rossz gödörbe le. 




A bírák 



s szabott rá az igazgató 

zord rendszabály-hadat: 

jött orvos, kinek a halál 

csak kór-tény, szürke adat, 

s naponta kétszer pap, ki beszól 

s szent könyvecskéket adat. 




Az elítélt 

Mert mind megöljük, amit szeretünk, 

tagadni ne is oka rd : 

van úgy, hogy zord rrézés is öl, 

s van méreg, bókba takart, 

s a gyávák gyöngéd gyilka csók, 

de a bátrak fegyvere kard ! 



IRENEUSZ 
IREDYÑSKI 




FÉRFI 
Nö 

RADIOBEMONDÖ 



RADIÖBEMONDÖ: Közöljük a 
mai lottóeredményeket. Négy. ti- 
zenkilenc, huszonnyolc, harminc- 
öt, harminckilenc, negyvennégy. 
Ismétlen négy, tizenkilenc, hu- 
szonnyolc, harmincöt, harmincki- 
lenc, negyvennégy. Közöljük a 
körzeti sorsolások eredményét : 
Syrenkát nyert a . . . 
(Kikapcsolják a rádiót. Csend) 
FÉRFI: Hallottad? 
Nö: A májam rossz, de a hallá- 
som kitűnő. 

FÉRFI: Ez mind az én számom. 
Egymilliót nyertünk. Nézd ezt a 
szelvényt! 
NÖ; Ne ordíts. 
FÉRFI: Mit mondtál? 
NÕ: Azt mondtam, hogy . Kü- 
lönben nem fontos. 
FERFI- Hát persze, hngy most 
semmi se ionios azon ax egyen kí- 
vül, hogy . . . kUünöen érzem nw 
gam. kilünöen. csakugyan kitű- 
nően érzem magam, nem fáj sem- 
mim, a szivem rendben, és mégis 
annyit beszélnek azokról, akik 
nem birták ki. akiket megölt :i 
nyeremény. (Egyre gyorsabban.) 
Szamárság. Ezt hallgasd meg. ege- 
szén normális, talán egy kicsii 
szaporább, de ez igazán érthető, 
nem mindennap hallani ilyet, ezt 
hallgasd meg 

NC (kis idó múlva): Ügy ver. 
mint egy megvadult kalapács 
Adok egy kis valeriánát. 
FÉRFI: Minek nekem valeriána? 
Macskáknak való. 
Nö (határozottan) : Hozok valeriá- 
nát. 

(Félrehúzott szék nyikorgása, tá- 
volodó léptek) 

FÉRFI : Egy hang diktálta nekem 
ezeket a számokat. Mikor leüUem. 
és a szelvényre meredtem, egy- 
szerre csak meghallottam ezt л 
hangot ; négy ■ - . Leírtam a né- 
gyest. Csend. És ismét megszólalt: 
tizenkilenc . . . Leírtam a tizenki- 
lencet . Azután hosszú • hosszú 
csend. Már azt hittem, hogy többé 
nem is szólal meg, hát egyszerre 
csak hallom : huszonnyolc . . ' Nem 
akartam szólni neked erről a 
hangróU azt hittem, hogy képze- 
lődöm ... Te mindig kinevetsz 



Minden, amit én szeretek, az ne- 
ked. . . 

Nö (félhangon): Egy. kettő, ha- 
rom, négy, öt. hat, hét. nyolc, ki- 
lenc 

FÉRFI: Ügy maradtam mozdulat- 
lanul, kezemben a töllótoll. Vár- 
tam. Nem csalódtam a hangban. 
Meghallottam: huszonnyolc . - 
Nö (félhangon) : Tizenöt - . . (nor- 
mális hangon) Ne zavarj most. 
mert még rosszul számolom ki a 
cseppeket. (Ismét félhangosan) Ti- 
zenhat, tizenhét, tizennyolc, tizen- 
kilenc, húsz. No. ez megvan, öl 
cséppel több. mint a rendes ada- 
god. Rászolgáltál. 

PÉRFI: Rászolgáltam a valeriánri- 
Г£і?! Azt hiszem, ennél többre 
szolgáltam rá! 
NÕ; No. vedd már be . . . 
FÉRFI: lüi. de rossz ize van 
Ha az embernek volna egy kis li- 
kőrje itthon. Mondjuk, fekete ri- 
bizli vagy ánizs . . . Tudod mit. el- 
mehetnénk a vendéglőbe. Most 
már nem kell spórolnunk. Iszunk 
egy kis kcmyakol. Egymillió zlo- 
tyT\Ví. van . . - 

NÖ: Még nincs a kezedben az a 

pénz. 

FERFl : Ezen a héten megkapom 
NO: Hogyhogy megkapod . - . De 
gyorsan megy nálad . Eddig az' 
hiltem. hogy mi fogjuk megkapni 
azt a pénzt. 

FÉRFI ; De hiszen te magad mond- 
tad, „még nincs a kezedben az a 
pénz". 

NÖ: Ki tudja, hátha csak próbá- 
ra akartalak tenni. 
FÉRFI: Mondd, te még egy ilyen 
, napon se tudod abbahagyni? Ven- 
déglőbe megyünk. Először ko- 
nyak, aztán citromsaláta - . - Kár, 
hogy már ebédeltünk . - . Tudod 
mii? Vendéglőben vacsorázha- 
- tunk. 

Nö: Itthon maradunk. Egy ilyen 
napon jobb. ha az ember nem 
megy sehová. 

FÉRFI (bizonytalanul): Azl hi- 
szed? 

N0-. Ez magától értetődik. 
(Pillanatnyi csend) 
FÉRFI; Egymillió - , . Kár, hogy 
nem jött előbb. 

Nö: Mit akarsz ezzel mondani? 
FÉRFI : Mondjuk, húsz évvel ez- 
előtt. Akkor még fiatal volt az 
ember, alig több, mini negyven, 
akkor még . . - 



NO: Értem én. A nők meg a \w3_ 
ka. Igaz? 

FÉRFI: Marcysa, mi ütött beléd? 
Hisz én sohase . 
Nö: Kiderül, hogy csak azér:. 
mert nem volt rá alkalmad- 
FÊRFI: Nem volt rá alkalmam? 
NO: Te magad mondtad. Kide- 
rül, hogy ha pénzed lett volna . . - 
FÉRFI : Ilyen tapasztalt és okos 
nö létedre, te csakugyan azt hi- 
szed, hogy az alkalom -. no, 
mondjuk, a kalandra : a pénztől 
függ? 

NÖ: Többnyire. 
FÉRFI; Én pedig nem hiszem. 
Nö: Mit akarsz ezzel mondani? 
FÉRFI : Hányszor kértelek már, 
hogy ne hajtogasd örökké ezt a 
jnit akarsz ezzel mondani''^. Ez- 
zel az erővel egy fának is könyö- 
röghetnék. 

NÖ: Mit akartál ezzel mondani? 
FÉRFI : Mivel? 

NÖ: Nagyon jól tudod, hogy én 
miről beszélek. 

FÉRFI : Hogy a pénz még nem 
minden, ugye"" 

NO. Nagy iából, meri szokásod 
szerint megint kiforgatod azi, 
amit az előbb mondtál. Micsoda 
alkalmaid voltak a kalandra? 
FÉRFI : Mindenki, akinek megfe- 
lelő külseje és némi vonzereje 
van. számithal a másik nem ér- 
deklődésére. 

NÖ: Te is. Ezt akartad mondani? 
FÉRFI: Nem azt mondtam, hogy 
ki is használtam volna . . - 
Nö. Úóóó. és miért nem. ha sza- 
bad kérdeznem? 

FÉRFI : A családom iráni érzelt 
kötelesség nem engedte, hogy - . . 
NÖ: Aáá, a kötelességérzet. 
FÉRFI : Nagy általánosságban 
szólva. 

Nö: Én meg azt hittem, hogy 
ilyen esetben a feleség iráni érzett 
szerelme készteti az embert arra. 
hogy visszautasítsa a szégyentelen 
szajhák ajánlatát. 
FÉRFI : Azok nem voltak köny- 
nyü kis nök. 

Nö: Bocsánat, de ez most nem 
érdekel. 

FÉRFI : Én azt hiltem . . 
NO: Kötelességérzet. Tehát csak- 
is a kötelességérzeted. Én negyven 
évig vezettem a háztartást, főz- 
tem, mostam, takaritotlam. 
FÉRFI : Ne haragudj , de sohasem 
láttalak mosni. 

Nö: Te azt hiszed, hogy minden 



segítség nélkül, csak úgy magától 
vándorolt a ruha a háború előtt 
a mosónőhöz, a háború után meg 
a patyolatba. 

FÉRFI: Tudom, hogy ezzel min- 
dig te foglalkoztál. 
NÖr És most egy élet után, amit 
neked szenteltem, azt kell halla- 
nom, hogy csak a kötelességérzet 
tartott vissza a lealjasodástól. 
FÉRFI: Hagyd abba! Egy ііуел 
vasárnapon, egy ilyen vasárnapon, 
mikor a sors egymillióval ajándé- 
kozott meg minket, nem kéne . . • 
Nö: Az előbb azt hallottam, hogy 
nem a sors, hanem egy hang. Azl 
mondtad, egy hangot hallottál, еч 
az diktálta neked a számokat. 
FÉRFI: Ebben biztos vagyok. 
NÖ: Női vagy férfihang? 
FÉRFI : Majdnem biztos vagyok 
benne, hogy hallottam. 
Nö: Szóval női. 

FÉRFI : Még ha ez a hang csak 
hallucináció volt, akkor is... 
NO: Képzeletbeli ringyòk a fü- 
ledbe sugdosnak. 

FÉRFI : Sokan esnek áldozatul 
effajta érzéki csalódásnak. Külön 
tudomány foglalkozik ezekkel a 
jelenségekkel, a pszichotronika. 
NO Azt hiszem, ismerős hang • 
volt. Valami hajdani hivatali kol- 
léganődre gondoltál, és elképzel- 
ted, hogy mit mond. Mert bizo- 
nyos vagyok, hogy nem számje- 
gyeket mondott, csak . . . 
FÉRFI: Hát persze, hogy nem 
számjegyeket. csak számokat 
Már többször felhívtam a figyel- 
medet a számjegy és szám közti 
különbségre. 

NÖ. Magad elé képzelted azokat 
a füledbe sugdosott disznóságokat, 
miközben a toUaddal gépiesen te- 
lefirkáltad a szelvényt. 
FÉRFI : Számokat hallottam. 
Nö: Tehát nem is tagadod, hogy 
női hang volt. 

FÉRFI: Semmi egyéb, csak szá- 
mok. 

Nö. Istenem, micsoda hülyeség. 
(Csend) 

Nö: Toleczek, mi van veled? Any- 
nyira elsápadtál. 
FÉRFI: Elsápadlam? 
Nö (érzéssel) : Nagyon. 
FÉRFI ; Nem tudom, talán a nye- 
remény fölölti örömömben. Azt 
olvastam, hogy az emberek bizo- 
nyos szélsőséges esetekben még 
bele is halhatnak . . • 



18СЭ 



mítosz testközelben 



A HÁBORÚNAK VÉGE FRANCIA-SVÉD FILM 



Miért kell tiz évet várni 
egy film magyarországi be- 
mutatásával, ha a film jó 
és politikai-emberi monda- 
nivalója a hatvanas évek 
vége felé lett volna ак- 
luálisabb? Egy tízéves film 
könnyen kihullik az ido 
rostáján. S ha nem. az ar- 
chívumok raktáraiban vár— 
ja a kíváncsi utódokat, A 
nagy utazás világhírű író- 
jának, a film forgatóköny- 
vét i ró Jorge Semprun- 
nak és a filmet rendező 
Alain Resnais-nek köszön- 
hető, hogy a film. bár el- 
vesztette polilikai frissesè- 
gét, megőrizte művészi ak- 
iualiià&àt: formai és tar- 
talmi újdonságát a megké- 
sett magyar nézők számá- 
ra is. 

Az emberélet útjának fe- 
lén (vagy tán később vala- 
mivel) egy pillanatra min- 
den ember (mondjunk 
nemzedéket ?) megtorpan 
és infarktussal incselked- 
ve megkérdezi: érdemes 
volt? ÊS így volt érdemes? 
Ezt kell folytatni? S lesz-e 
eredménye? Kikkel együtt 



és kikkel szemben? És ki- 
kért? 

Egy férfi 1965 április 
18-án, vásárnap hajnalban 
átlépi a spanyol —— francia 
határt, zsebében hamis út- 
levéllel, gondolataiban csa- 
lódásokkal és kétségekkei. 
Az emberélet útjának ft- 
lén . . . Domingo alias Car- 
los alias Diego az emigrá- 
cióban élö spanyol kommu- 
nista párt tagja titkos meg- 
bízatását csak részben tel- 
jesítve hazaérkezik. Haza? 
Csak Franciaországba, elv- 
társaihoz, barátaihoz, sze- 
relmeihez. Velük szembesi- 
ti kétségeit ― kérdéseit : 
kié Spanyolország? A vete- 
ránoké? A húszéveseké? A 
múlté? A jövőé? Melyik 
Spanyolország az igazi? A 
frontharcosok mítosza? A 
turisták paradicsoma? S 
végül Resnais ― a Szerel- 
mem. Hirosima és a Tavaly 
Marienbadban rendezője ― 
örök kérdése: életünk ¿ 
múlté vagy a jövőé? 

Diego hivatásos forradal- 
már. Ércnél maradandóbb- 



nak képzeljük, amint a mí- 
toszok homályából alakja 
kivillan. Am Diego nem 
ilyen. Tele van ellentmon- 
dással. Ismeri, de féli az 
igazságot. Tudja, hogy Spa- 
nyolország sorsát az ott elő 
emberek formálják, nem a 
volt frontharcosok álmai. 
Hogy évente lizennégymil- 
lió turista tölti legszebb kéi 
hetét Hispánia földjén, S 
hogy nem szabad Jüant :л 
lebukások ellenére Madrid- 
ba küldeni, mert május 1 
jövőre is lesz. de ha Jüant 
elfogják, egy embert ve- 
szítenek el. 

Amikor azonban ugyanezt 
a húszévesek vágják a sze- 
mébe —— plasztikbombát 
javasolva a turizmus ellen 
― ,,a lappangó forradalom" 
kirobbantásáért ——, azok- 
kal az érvekkel üt vissza, 
amelyeket elvtársai vele 
szemben hangoztattak az 
előző napon, 

Kétségek. Kérdések. Til- 
kok hálója. Vágy a nyílt éí 
szabad életre. Es a bizony— 
talanság okozta konfliktu- 




Az emberélet útjának leién • . . (Yves Montand) 



sok a rá váró és érte ret- 
tegő asszonnyal, aki gyer- 
meket szeretne tőle : egy 
kicsiny, de biztosabb jövöl. 
S a többi nő: az egyértel- 
műség és a biztonság meg- 
kívánása. Egy emberélet 
útjának felén tehát egy 
férfi áll előttünk, várva a 
választ; igazolja-e jövője a 
múltját? Igazolja-e jövőnk 
a múltunkat? 

„Azzal kísérletezem, hogy 
megközelítsem a gondolko- 
dás bonyolult mechaniz- 
musát" ― mondja Resnais. 
s a filmben ez a kísérlet si- 



S7crct6k (Yves Montand. Geneviève Bujold) 




került neki. Képzeletünk 
csapongását elmúlt és a jö- 
vőben megtörténhető ese- 
mények képei között, me- 
nekülésüket a feszültség 
elöl vágyaink víziójába, 
életünk vibráló emlék cse- 
repeit Resnais a mozgókép 
nyelvén fogalmazta meg. 
Gondolkodásunk mechaniz- 
musát, amelyet sohasem 
észlelhetünk világos egyér- 
telműséggel a valóságban, 
most megleshetjük a film- 
szalagon. 

Kitűnő alkotótársakat vá- 
lasztott ehhez a íeladathoz 
a rendező. Elsőként a spa- 
nyol származású Semprunf. 
ak.it némiképp Diegòvul 
azonosíthatunk. A kél fő- 
szereplő, Yves Montand és 
Ingrid ThuUn. Resnais 
egyenjogú partnere a fűm- 
ben. Montand a rutinos for- 
radalmár álarca mögé bújt 
tépelődő embert, arcának 
minden rezdülésével és 
ezerarcú mozdulatlanságá- 
val is hitelesítette. Ingrid 
Thulin a vágyakozó és fél- 
tékeny, a megértő és féltő 
élettárs szerepében egy asz- 
szonyi magatartás csodála- 
tos mélységeit sejteti. Sa- 
cha Vierny képei puritá- 
nok, mint egy forradalmi 
cselekvés. A szerelmi jele- 
netek éteri tisztasága, a 
Szerelmem. Hirosima ha- 
sonló képsorait idézi. 
Diego hangja Latinovils 
Zoltánná Szinbádot, az 
emlékezés hangsúlyait hall- 
hatjuk viszont Yves Mon- 
tand mondataiban. S hogy 
Ingrid Thul inról a fenti di- 
csérő szavakat írhattam, az 
részben Ruttkai Éva szink- 
ronhangjának köszönhető. 
Diego a film végén vissza- 
tér Spanyolországba, bar 
tudja, hogy ennek a hábo- 
rúnak vége. és egy másik, 
egy másfajta kezdődik el. 
Egy harc. amely Franco 
halála után. a liberalizáló- 
dó Spanyolországban is 
folytatódik, s amely mar 
nem ..36 álma, hanem 76 
valósága". 



□ 31 



HULLÁMHOSSZ 



BOR AMBRUS RADIÓJEGYZETE 

Érdekességek 

és figyelmeztetések 



Ktív stúdióbeszélgetés az emberi termet változásáról, 
niíekedé^röl: tudományos ismeretteneszto műsor 
(Mi^rt vagyunk ekkorák? 一 Bán Lasz о műsora.) Egy 
^тіХ^. olyan laboratóriumról, ahol 丄 skolas ^:ek 二 к 
Smi egészségügyi fölléleleit mérik, vizsgáljak^ 
domàn^os'Lmeretîerjeszto nport. (Mennyi az uskoía- 
sok teliesitöképessége? 一 Tomkai Judit műsora ) 
Mind a kettő Jóval több volt. Mind a kettü a jovore. 
következő nemzedékek iránti felelősségekre figyel- 

J^^hogy az ősember alacsony volt. a honfoglaló ma- 
gyar magasabb, a mai még magasabb érdekes tudm. 
Még érdikesebb megtudni, hogy az аксеіегасюпак 
alighanem vége. vagyis unokáink unoka, nem leszne 
háromméteres óriások. Tévhiedelmekel eloszlatni іь 
hasznos: nem délen következik be hamarabb a nem 
érellség ― CS északon később ―. hanem ott ahol 
jobbak a szociális körülmények. S azt se higgyek fu- 
turo-fantaszták. hogy 2200-ban hatéves kislány mai- 
anya Jeheí. hétéves kisfiú apa. De ezeknél az ismeret- 
közléseknél fontosabbnak tartottam a figyelmeztele- 
seket. 

Azt, hogy nem elég a csecsemőt bőségesen etelni, szak- 
szerűen és hi^ícnikusun ellátni. Az anya lesli közel - 
jic-^'e kell a gyereknek. Л kis pápuák táp¡álcka silány. 
ÙL' i'nyjuk a háfán hnrdjn .ikef, ЬиіуиЬип. S gyorsab- 
Ѵ>ал\ ieiVódT\eV. i\éme\y cwi\izáll csecsemőnél, aki nap- 
\\u*s7.i\V a Vi&\&i\ te4s2.\V. Y\òlebèr Wiságyban. Vagy árva 
1о\ицуе\г\і. bogy az eVsö éves lö\sko\ások méu 
egészségesek, a diplomások, már jòvu\ kevésbe. МіегЛ? 
Vafty arra. hogy hosszában nö a sok ..akceleráU" gye- 
rek, de szèWëben nem. VáUban, csipoben gölhösebb 
e\òdemêl. Miért? Vagy arra. hogy nem fò\léV\en nö- 
veszlo-f e jlesztö csodaszer az erÖ\teleU sport. S hogy 
nem föUétlen csoda és fòlléUen íejlòdéseredmény a 
világversenyek egyre több világba зпок-gy eieke. (Ми- 
gam csak ámulok—bámulok az aranyérmes с i neg t- 
lánykákon. motorcsónak-sebességgel úszó felkamii- 
szokon. De arra kell gondnlnom: milyen a gyermek- 
koruk, és milyenek lesznek, ha felminek? Ért¿'ktcrmi> 
éleire alkalmasak?) Az emberlanludósok figyelni ezle- 
tcsei ilk'Uek a felelősségre figyelmeztető zárómnnda;- 
hoz: .,A gyerek csak egyszer nö fel. és nem mindegy, 
hogyan!" 

Szintén érdekes, hogy kisiskolások éber figyelmét 
vagy fáradását hány műszerrel, géppel, elektródával, 
számlálóval lehet vizsgálni egy laboratóriumban 
(Kell is. Rosszul teszi, aki meghökken azon. h од у a¿ 
emberéri való tudomány eleven emberrel is kísérle- 
tezik.) Él d ekés kutatási eredmény, hogy a hagyomá- 
nyos tanítás fárasztó, az öntevékeny tanulás clevcni- 
tö. S így tovább. De isméi fonlosabb volt. ami figycl- 
meztetetl. 

Szülőt, nevnlüt. tanárt. Még nem tudható, szabad -c 
általánosítani a matematikaoktatás új módszerének 
kedvező lapasztalatait. „Nem tudom. Azért kell ku- 
tatni." Igen, kell. Nem sürgősen ..forradalmasitam " 
minden Dktatásl. Tudható viszont, hogy az óvodai 
gyermekek gyorsan fáradnak. Nem attól a ricsajtó!, 
amU ők csapnak, hanem zajos technikai játékaiktól. 
Zúgó. vijjogó, sípoló, örjitö autócskák! Tudni keli —— 
figyelmeztetés! ——. hogy a gyerekeket mennyire fá- 
i-aszlja-bágyaszlja a zaj. (És a kamaszokat? És a dob- 
barlyarepesztü hangszórók? A hangerösiln-kultusznak 
fclclusei nincsenek nálunk sem. de vajon kárvalloltjui 
sincsenek-e. ezrével?) 

Mindig van mit kihallani, az érdekességeken túl. ezek- 
ből a tudományos ismeretterjesztésekből. Mindig van 
mii beléjük hallani is, fiatalokért felelős idősebbek- 
nek. 

32 □ 




AZ IRODALMI ÉS DRÁMAI FŐOSZTÁLY: 

MECÉNÁS, MÚZSA, BÁBA 



A televízió körül a legna- 
gyobb vitákat, sajtópólémia- 
kat mindig a tévéfilmek. a 
tévéjátékok váltják ki. Csak 
ezek után következnek a szó- 
rakoztató műsorokról. de 
még a külföldi filmek mű- 
sorra tűzéséről folylalotl. 
néha förgeteges eszmecse- 
rék is A tévéfilmek és tévé- 
játékok idehaza a lévé Iro- 
dalmi és drámai íoosztaiya- 
nak fennhatósága alatt ké- 
szülnek. Kissé fennhéjázón 
azt is mondhatnánk, ez az 
osztálv bábáskodik a hazai 
televiziómúvésMt születése 
körül. Évente hetven-hetven- 
öt tévéfilmet, tévéjátékot 



A televízióművészet hazai 



mecénásának. múzsájának 
és bábájának lenni ― mert 
ez mind egyszerre a drámai 
főosztály ― nem lekicsi- 
nyelni való. s nem is ingy- 
lésreméltó munka. Mind- 
emellett azonban az Irodal- 
mi és drámai főosztály dol- 
ga megszervezni, rögzíteni 
és közvetíteni a vidéki es fő- 
városi színházi előadásokat. 
Ok készilik a Színházi Maga- 
zivt s újabban a Vilaghnu 
szinházak, világhírű rende- 
zők ci mű sorozatot is. Itt ké- 
szülnek a Nyitott Könyv 
adásai is. 

Békés Tamás ennek a tévé- 
műhelynek a megbízott veze- 
tője. 

― Jogos kifogásuk nézők- 



nek és szakembereknek 
egyaránt, hogy egyre több 
a stúdióelőadás a lelevizw- 
ban. Az elektronikus téce- 
felvételek lehetősége kiszo- 
rííja lassan a teTmészetet 
és a /limes technikát a té- 
véművészeiből. 

― A televízióban az évi het- 
ven-hetvenöt film közül hu- 
szonöt készül filmtechniUa- 
val. a többi elektronikus 
képrögzítéssel, stúdióban. Ez 
lés/.ben olcsóbb, mint a fil- 
mes metíoklások. másrészt a 
televíziótól nem lehet szá- 
mon kérni a filmes módszert. 
Az is igaz viszont, hogy a 
technikai korlátokból nem 
szabad esztétikai erlékrencl- 
szerl kialakítani. Tény, hogy 



, -.. -. eitit Kemnelen úr! cimü tévéjátékban 
Sinkovits Imre, Kcmpelen alakítója, a Sakk. Kempeien 





TELEVÍZIÓ — ISKOLA 1:1 

Réy voli ― kel hele. De még mosl is érdemes tán s/.ova tenni. 
Meghallgattam és megnéztem a Hat liúron pendülünk . . . cimü, kez- 
dőknek szóló tv-t[ilárisknbi indító adását. Szendrey-Kafper László 
műsorát. Családunkban egyébként nem cn biilondulok a gitározá- 
; sérl. hanem kiskorú leányom. Az о kedvéért kapcsolhim be a tele- 
víziót, a második műsort. Egy к isse korán kapcsollam be —— már- 
mint a gilármüsor kezdéséhez képest, de egyáltalán nem korán ah- 
hoz képest, hogy leányom már megfurödve lefekvéshez készülődön 
volna, ha nem várla volna izgatottan a televíziós ^itárórát. A kis- 
korúak, ufíyanos korán fekszenek. Külörn '-. ak kur. ha másnap reggel 
fel hétkor kell kelniük, hogy idejében bc> nek az iskolába. 
Elég az hozzá, hogy belchallyaùunk ü Marseillaise matjy> arazági ú'- 
ját ismertető műsorba. Én dudorás¿iam a dallamot ; leányom lágr i 
meresztett szemmel ― kezdett már ugyanis álmosodni ― fülelt. Vé- 
Kül aztán kiszakadt belőle az elismerő szó: ..Jaj. de klassz dallam 
ez!" Hál igen. klassz dallam a Marseillaise-c. ,. Ismered, nem? ― 
kéidezlcm a leányzótól. 一 Ez a Marseillaise.'" .,Nem ludlam. hogy 
e¿ az" ― igy a hetedikes leányon., Klképcdtcm. Minek jár ez a lány 
iskolába?! ..Nem tanullátok?" —— kérdeztem gyanakodva. —— ,.Üt. 
tanultunk róla" — válaszolja. „Mi az. hogy róla?" ..Történelemórán 
beszelt róla a tanárnéni. De énekelni még nem hallottam. " 
Azl gondoltam ekkor magamban: mégis csak pompás dolog a tele- 
vízió! 1 :0 a televízió javára, az iskola ellenében. 
Azután következett a gitáriskola. Az előadó nehézkesen beszélt, ám- 
de bámulatos könnyedséggel gitározott. Szép klasszikusokat. Végig- 
hallgatlam. Aztán az ágyhoz támogattam az álmosságtól lépc-gelni 
.iliL,' biró. kiskorú leányomat. Hadd aludjon most már mihamar, his/ 
k'M án kell iskolábn mmnie fis a/t і^ппгіЫ':、і" m,iü;imb;m : ilyenkor 
m^^gis csak első az iskola. Nem a televízió. 1 :1. CSAI-A KAROLY 






Hűvösvölgyi Ildikó a Pokolraszallasbaii 



йуакгап fantáziátlan a ka- 
meramozíiás a stúdióban ké- 
szült tévéjátékoknál, ezért 
tűnnek egyhangúnak, önis- 
métlőnek. Az is tény azon- 
ban, hogy a forgatókönyv 
adott esetben feloldja azt a 
fes/.ültséeet, ami a stúdió 
adta lehetőségek és a közön- 
ség változatosságigénye kö- 
zött támad. Krleza Agóniá- 
ját nézve senkinek nem ju- 
tott eszébe a stúdiófelvétel 
egyhanííúsãpára panaszkod- 



― Jó hírként elmondhatom. 
h(»í>y túliutnttunk a kísérle- 
tezés stádiumãn és tudunk 
már elektronikával is külső 
felvételeket csinálni. Kará- 
csony táján mutatják majd 
be a Beszterce ostroma című 
kétrés'/es tévéjátékot, ami 
ennek ii kísérletezésnek az 
eredményeként elektronikus 
képröK/.itéssel készült. de 
sok külsó felvétellel. Ren- 
(If/.üjf Zsurzs Éva. 

― Zsurzs Éva neve ma- 
napság a klasszikus adap- 



tációkkal fonódott össze, 
ha televizióról esik szó. Az 
önök osztálya sokat tett 
és még sokkal többet is te- 
het, mint eddig a klasszi- 
kus irodalmi értékek nép- 
szerüsitéséért. Mik a ter- 
veik a közeljövőre? 

― Jó néhány alapvető jelen- 
tőségű müvet már megfilme- 
sítettünk. Tévéjáték kés/.ult 
például a Bánk bánból. Az 
ember tragèdtájábo\ s most a 
Csongor és Tündéből is. 

— ËS a Toldi с s a János 



一 A János vitézből an:ni;i- 
ciós filmet készített a film- 
gyár, a Toldi mest'ilmesité- 
sének terve évek ótji foglal- 
koztat bennünket, de egye- 
lőre személyi és tárgyi ne- 
hézségei vannak a terv meg- 
valósításának. A jövőben tu- 
datosabban kell megtervez- 
nünk a klasszikus irodalmi 
múlt feldolgozását a televí- 
zióban. Értékrend szerinti 
hosszú távú tervezést kell 
ke/denünk. Különösen fon- 



Л csendháborító. Márkus László és Oszvald Marika 




tos ez a huszadik század iro- 
dalmának feldolgozásánál. 
一 Magyar Tele vizió mű- 
részi termésének arányta- 
lanságait, hullámhegyen 
és hullám völgye и gyakran 
azzal magyarázzák a jól- 
érteaültek. hogy a rende- 
zők meghatÓTozott munka- 
teljesitmény szerint dol- 
goznak. Négy filmet ragy 
hármat kell leforgatniuk 
éren ként. kettőt elektroni- 
kus képrögzítéssel, kettőt 
filmtechnikái'al. Igaz ez? 

― Régebben valóban volt 
ilyen iiormakòvetelmény. A 
iiéfiv lilmet azonban első lé- 
pésként leszállítottuk három - 
га. 1977-íő】 pedig a rende- 
zők munkájában nem lesz 
normarendszer. A korábbi 
intézkedés mindenkinek 
kényszerhelyzetet jelentett. 
Művészi munkát nem lehet 
lel jesitniény rendszerben vé- 
gezni. Most mindenkinek 
bi/.tositani fogjuk a képessé- 
geinek és munkatempójának 
megfelelő folyamatos mun- 
kát; de az továbbra is Uöve- 
lelmeny lesz rendezőink szá- 
mára, hogy addig nem kezd- 
hetnek új produkcióba, míg 
jz előzőt be nem fejezték. 
Ehhez az alkotási folyama- 
tossághoz azonban elegendő 
lorgatókönyvnek kell lennie. 

― A forgatókönyv említé- 
se előhoz egy újabb, sokat 
leitatott témát. Miért nem 
foglalkoztat a televízió 
több irodalomtörténészt 
és Írót, és miért hiányoz- 
nak vagy miért szerepel- 
nek kis számban a tele- 
vízió művészi filmjei kö- 
zött a mai tárná jú alkotá- 
sok? 

一 Mire e/ a beszélgetés 
nyomtatásban megjelenik, 
kél szerződést is aláír az tro- 
>.zövetség és n Telerfzió. Fia- 
lal irók számára filmnovella- 
p;il\-ázatot hirdetünk az Iró- 
s/uvetséRSel ós a KISZ -、" Ч. 
ii^yam-sak p.ilva/;ittil irínrik 
ki televízióra alkalma:'hiU<. 
vígjátékok megírására. Fel- 
tett sz.ind ékünk, Ьоцу az iro- 
tlalomUirténeti értékű adap- 
tációknál az adott kor tudü- 
iTiiínyos szakembereit is be- 
vonjuk a munkába. Szeret- 
nénk együtt dolgozni az Iró- 
s/ovetséK drámai szakosztá- 
lyával is. 

Sz. G. 



A HÉT 



MÁDI 

SZABÓ GÁBOR 



Bevallom, nekünk, azoknak 
a színészeknek, akik az 1957- 
es évadban részt vehettünk 
a 7. Optimista tragédia elő- 
adásában, kivételes szeren- 
csénk volt. Munkánkat a Pe- 
tőfi Színház Nagymező utcai 
épületében Kazimir Károly 
vezette, de sikerült megkér- 
nünk a világhírű szovjet ren- 
dezòt, Tovs'/.to^onovoi, aki 
akkor éppen Prágában dol- 
gozott, hogy segítsen Vis- 
nyevszkij drámájának szín- 
padi megformálásában. 
r< ívszlogonov igennel felelt 
kérésünkre, és egy hetet dol- 
uüzott velünk. Talán sablo- 
nosnak tűnik, ha azt mon- 
dom, rengeteget tanultunk 
tole. Pedig így volt: a szov- 
jet rendező, aki természete- 
sen nem tud magyarul, még 
a foidítás javításában is köz- 
remúködött. Voltak ugyanis 
olyan felfokozott drámai pil- 
lanatok, amelyekben a s/-o- 
ve&el soknak érezle. l\yen- 
kor mindig neki \eU igaza : 
Visnyevszkij eredeti szövege 
néhány ponton valóban su- 
ri tettebb, összefogottabb, 
mint a íorditás. A semati- 
kus, élettelen megoldásokat 
IS jórészt az Õ közreműködé- 
se révén sikerült elkerül- 
nünk. Mindez nyilvánvalóan 
lényegbe vágó szerepet ját- 
szott abban, hogy az erőtel- 
jes dráma és a jól felépített 
előadás emlékezetes sikert 
aratott. Visnyevszkij darabját 



Szerencsém van tehát : 
Tovszlogonov munkája nyo- 
mán beszélhetek az Opti- 
mista tragédia nemrég látott 
televíziós váUo/^tAról. Min- 
rienekclőí t azt szeretném 
hnntísúlyozni, azt hiszem, 
megértettem a rendező jó 
szándékú törekvéseit. Egye- 
bek közt példiiul abban, hogy 
igyekezett elkerülni a direkt 
megoldásokat. Mégis vég - 
гч-txlményben azt kell mon- 
danom, hogy az adaptáció 
rrőtlenre, szétesőre sikere- 
dett. Egyrészt hiányzott be- 
lőle Visnyevszkij tragédiájá- 
nak megrázó, felkavaró él- 
ménye, músrészt a laza. elkü- 
lönülő képsorok nem adták 
vissza ; 1 legfontosabbat, ne- 
vezetesen azt. hogyan szer- 



HOVÁ 
LETT AZ 
ÉLMÉNY? 




vezödóit tényleges és egysé- 
ges, hatékony erővé — a 
drama cselekvésének kibom- 
lása közben ― a hajó le- 
génysége, a flotta és a?, eeész 
nép. a Szovjetunió. Mert a 
d rn mában en.ól van szó. 
A tévéadaptáció véleményem 
szerint lanulsúgüsan magas- 
ra emelte л komisszár alak- 
ját, az egész, folyamatot 
szinte kizán'ilae az 6 sxemé- 
iyéhex kötötte. Ezzel a fej. 
Iódé5 bonyolult eseménvbu- 
v<i7.nlát. e\0veV\a\ad&s&l \eeRy - 
szerûsileUe. A. szindavabban 
naftyon sok kü\öníé\e ember 
erőfeszítéséből, hitéből. \el- 
kesedésébòL jobbbat akará- 
sából születik mes а/, új 
rend. nemcsak a komisszár, 
hanem a fedélzetmester, a 
parancsnok és a fiatalok tet- 
teiből, elszántságából. Az áb- 
rázolást itt valóban gyöngí- 
tené a direkt bemutatás. A 
tévéváltozatban mégis ellent- 
mondás, hogy a rendező a 
dráma befejezését előrehoz- 
ta. Ez ellentéles az egész 
produkció indirekt törekvé- 
seivel. 

Л szereplők tissze válogatását, 



sikerültnek. Ügy érzem, bi- 
zonyos szerepeket túlságosan 
fia till színészek játsw>ttak: 
nom tudom, ki hitte el pél- 
dául a beteg, szifiliszes ten- 
gerészről, hogy már 1905- 
ben is matrózként dolgozott. 
Nem tetszett a narrátorok 
szerepeltetése sem. Kiemelé- 
sük a cselekményből megál- 
lította a drámát. holott 
Visnyevszkij művében egé- 
szen más a szerepük, Мед- 
jelenésük továbbvitte a cse- 
lekményt. Ezt annál nyu- 
godtabban mondhatom, mert 
37, Optim ista t ragédia elsö 
előadásán én voltam az 
екуік narrátor. 



□ 33 




; icqueline Picasso férje műtermében a müvek köiötl 



Ai elhagyóit festoóllvány a kondollo meliett 




A NÉMA 
MŰTEREM 

Picasso holólo óta 
özvegye, Jocqueline 
mosi engedte meg 
először, hogy (elvé- 
lelek késfüljenek о 
Mester elhagyott mü- 
terméről- A fényké- 
pekel о csalód régi 
barátja, David Doug- 
los Duncan készítet- 
le- Pjcosso végren- 
delete szerint múter- 
rnében semmihez 
sem szabad hozzá- 
nyúlni. Otl vannok 
befejezelt és félbe- 
ItogyoU művei, eszkö- 
zök, fényképek, mo- 
dellek, használati 
íórgyai. DuncQO 
fényképei rövidesen 
album alakjóban je- 
lennek meg. 

A müte'em egyik sor* 
ka. Az előtérben Mi- 
chelangeio Lázudö 
rabsiolgójánoh gipsi- 
masolata 



IKcralb <3^ks ЗГгіЬше 



' M T^a* 一 rW'Ml»^ 一, 



MENTŐAKCIÓ AZ AKROPOLISZON 
LEBONTJÁK A DOMBORMUVEKET 

A görög kormány és qz Unesco kÖzös szokértói btzottsago mególlopííoUci. 
hogy oi Akfopcliszt о legulóbbi négy éviizedben tbbb korosodás L'rk c> 
levegó szennvezeUsége miotl, mint koröbbon évszózodok folyamán. £гё'' 
eihotóroilók, hogy о vesíejyeiletetl siobrokot, dombormüveket elsia: 
jók oí Akropolisífót és kulón múzeumbon helyezik el, A7 eredeti теі*іеі- 
müvek helyére о British Museumbon kéwult гтюгѵаиутоьо!п'.ок кегиіпзк. 

I Parthenon '"'ének ^lohfoil 



34 □ 




KERESZTURY DEZSŐ 



HEREND ÜNNEPÉRE 



Pannon ügyről antik versben illene szólnom, 

magyar büszkeségről magyaros hongsúllyal, 

de jobb. ha mostan egy füzérbe fűzöm őket elvegyítve. 

igy járta át e tájon lassan a délszaki napfény 

az északi, fullasztó ködöket és századok árja : opálya 

így ötvözte össze népek más szokásait a magyarral. 

Sokmindent kitalált az ember: hódító ni fegyvert, 
tisztelni törvényt, segítségül eszközt. Égett agyagból 
őrzőül kis bóiványt csinált, használni edényt, 
hogy tűzhely körül társak között pihenjen о megfacsart 
köznap utón s lakomázva ülje meg ünnepeit. Talán mivel 
porból véletett. nem gyúrt agyagból pusztítani fegyvert. 

A Bakonyvidéken évezredek óta készült cserépedény. 
Volt alkalmas föld. túzrevaló fa. roügyesült kéz 二 
korong, festék, máz. játékos kedv épp elegendő. 
Fémtárgyakat úgy hoztak, de itt készült lábüs, fazék, 
kályha. Ós hagyomány táplálta tehot a herendi 
műhelyt; ezért is nőhetett nagyra az új gyár. 

Méltán üli mósfélszózados ünnepét! Valaha másolt, 
de - mint a dúlt szeleket szelídítő táj - mogo rá- 
talált: szívósan okos ösztönnel, a szépség halk erejével, 
maga s a világ örömére a legjobbak közé került. 
Tisztelik minden földrész piacain, de hiver» 
s/olgól hazai otthonainkbon is. úgy. ahogy illik. 

Sereggé nö most ünneplők es látogotók sokasága : 
lelkét ritka öröm járja, szívesen nyílik szóró szója; 
dicsérni, hogy virágzik újro az el nem herdált hagyaték. 
Mór gép készíti e/ó о földet, nem fóvo/ fűtik о kemencéket, 
de forma, díszítés képzett emberi kézben válik egész 
aíakká. érett ízlés od lebegést a lomha agvagnoW. 

Fa korhad, fémet rozsda, házat, várost háború pusztít, 
gépet gép roncsol: mindent magávol sodor a múlás; 
de ami szép. hasznos, kemény volt, mint о porcelón. 
átléphet pusztulásán, nem háború vár-mocskóvol 
lesz iszonyú emlék, de boldogít, mert alkotás; és ha 
eltörik is, cserepén megvillan az Éden fénye szelíden. 



sarkán egy közlekedési lámpa változtatta a fé- 
nyeit. Amikor tilosat jelzett, megtorpant a fo- 
lyóparton özönlő egy irányú gépkocsioszlop, hogy 
aztán, a zöld betűs AVANTI felirat kigyulladá- 
sa után, nadrágomat lefröcskölve ismét elindul- 
jon. 

Fáztam, ácsorogtam és merő víz volt a luhám. 
Az autók megáll tak, majd megint nekilódultak 
a Lungamo ArchibusLeri felé. A Por Samta Ma- 
ria nevű, élénk forgalmú utca lámpáitól egy erós 
nyaláb a hídfőhöz is eljutott, sorra betűzött az 
előttem elhaladó gépkocsikba, a bent ülök arcát 
ellenfénybe merítette. Ha kissé megroggyantot- 
tam a térdemet és előregörnyedtem, arcéieke L 
láttam elvonulni. 

Az idő múlt, türelmetlenül vártam egy idős fér- 
fit az esőben, aki másnap kalauzom lett volna 
ebben a kiemelkedően fontos kulturális centrum- 
ban, SÔI, egy vacsorameghívást is reméltem tólc. 
De az idős féri i késett, talán az eső csendesedé- 
sére várt bal parti villájában. Áztam tehát, és 
megroggyantottam a térdemet, és benéztem az 
új gépkocsihullám zúgva meginduló autóiba. 
Mindjárt a legelső gépkocsiban apam apját pil- 
lantottam meg a volán mellett. 

Azonnal tudtam, hogy tévedek. Apám apja 1974- 
ben. nyolcvanéves korában meghalt ugyanis, je- 
len voltam szabályosan lejátszódott temetésén. 
A kocsival elúszó arcél csak hasonlíthatott. 

Benéztem a második autóba is. Ebben egy hosz- 
szú hajú, szemüveges barátomat fedeztem fel, 
aki Budapesten, a Lenin körúton lakik. A hátsó 
ülésen ült, előrehajolva magyarázott, hadoná- 
szott. Izgatottnak látszott. Aznap délután küld- 
tem neki egy képeslapot, ami a Ponte Vecchiot 
ábrázolta toszkán napsütésben. Ez a két kísérte- 
ties hasonlóság adta az ötletet. 

J976 április 29-én este Firenzében unalmamban 
elkezdtem egy játékot, aminek két szabálya volt. 
Az előttem elvonuló gépkocsik mindegyikében 
fel kellett fedeznem addigi életemnek legalább 
ppy szereplőjét. A játékot az nehezítette, min- 
二 eoyes aílcalommal valami hasonlóságot ke 卜 
¡it" találnom a két személy között, legalább egy 
bajuszt, egy jellegzetes válltartást, egyetlen moz- 
zanatot, amivel indokolhattam, miért éppen azt a 
bizonyos tulajdonnevet vagy állandó jelzőt il- 
lesztem az Arno mentén robogó olasz hasonmás- 
ra. Ezzel aztán sikerült agyonütnöm az időt. 
Harmadikként Szőke Nő következett Apám Apja 
és Hosszúhajú Barát után. a Szőke Növel egy 
expresszvonat, ami Pécs felé visz Ida nagyné- 
ném temetésére, állomásokat hagy el, egyre 
többször pillantunk egymásra a Szőke Növel, 
aki csak a haja színével hasonlított a firenzeire, 
később leszáll a vonatról, és mindigre eltűnik. 
A Pécs íelé robogó vonat fülkéjében gyászruhás 
családtagjaim, apám. apám apM, apám anyja. 
Szótlanul esznek, engem nem kínálnak. A ne- 
gyedik kocsiban Kovács Tanár Ur száguld el a¿ 
Arno mentén, hogy miért éppen ó, hirtelen nem 
is tudtam indokolni, töprengésre nem maradt 
időm, mindenesetre jogosnak éreztem a válasz- 
tásomat Talán a kabát szövete. 

Mind nehezebb lett a játék, mert ― jóllehet a 
^épkocsiosíilop eleje még kényelmes lassúsággal 
hordozta meg a szemem előtt a hasonmásokat 
― egyre gyorsultabban érkeztek elém az autók, 
az utolsók már olyan sebességgel, hogy végül ta- 
lálomra rántottam elő a bennük felvillanókra 
illó névcimkeket. Kovács Tanár Ür és színhelyei. 
Mert mindenki magával hozta a színhelyét is. õ 
az első emeleti osztályt téli lámpa világításban, 
enyhén raccsolva, zsúfolt magánlakását, ahol 
vodkával kínált minket, a négy kiválasztottat 
Jan, a Krakkói Grafikus, mellóle hiányzik a fe- 
lesége. Elváltak. 

Előrehajoltam, feszülten figyeltem, a szemembe 
egyik légáramlat vágott surrogva a másik után. 
Apám jellegzetes orra. Színhelye egy étterem, a 
mellette levő asztalnál egy fehér botos férfi éne- 
kel. Szemközt veíe Irén ül, aki megpróbálja rá- 
beszélni apámat, hogy adja kölcsön a lakását né- 
hány napra. Én Iv lépek az étterembe, apám fel- 



ismer, bár évek óta nem találkoztunk, zavarbnn 
vagyok, intek Irénnek, hogy mi van? Irén visz- 
szaint. hogy még nem dőlt el a dolog, apám még 
nem válaszolt, talán nincs hová mennie aludni, 
ha Irén meg én kiszorítjuk a szobájából. Talan 
lúl sokat kérünJc tőle. de hát el kell bújnunk 
Irén féltékeny férje elól. . 
Еібге tudtam, ha a következő autóban nő is fog 
ülni. az Irén lesz. de három férfi ült a követke- 
zőben, az egyikre gyorsan ráfogtam, hogy az a 
főhadnagyi rangban levó gyermekvédelmi liszt, 
aki egykor Balatonfüreden kihallgatott, és már- 
is a következő kocsiba hajoltam. Ott megtalál- 
tam Irént. Nem is hasonlító", de elegendőnek 
tartottam az elhatározásomat, hogy ó lesz és azt. 
hogy nó volt. Irén színhelyei felbukkantak, aztán 
eltűntek a gépkocsival. Ebben az eresztésben e¿ 
a gépkocsi volt az utolsó, a lámpa pirosra váltott. 
Hiba volt mindenáron Irént keresni, mert meg- 
szegtem a második játékszabályt, a ..legalább egy 
hasonló motívum" szabályát, rájöttem, hogy ked- 
vemre oszthatok szerepet, hanyagabb lettem, hi- 
szen bárkit párba állíthatok bárkivel. Elfárad- 
tam Szerencsére a következő oszlop első autójá 
ból az az idős férfi intett ki nekem, akit a híd- 
főnél vártam. Lekanyarodott az árkádok alá. Át- 
vágtam a csatakos firenzei úttesten, beültem 
mellé. Beálltunk a felvonulásba. 
Amikor olasz ételkülönlegességek mellett ültünk 



egy vendéglő papírterítős asztalánál, elmeséltem 
neki a látottakat. 

一 így ruházzuk fel a színhelyeket jelentéssel 
érlelódésünk során ― vontam le a tanulságot 
végül. ― Gyerekkoromban, az angol— magyar 
válogatott mérkőzés rádióközvetítését hallgatva, 
még azt sem tudtam pontosan, hol vagyok, mién 
két különböző ország csapata játszik, hogyan 
Icetl tagi la nom kevés tapasztalatom korét, és 
miért szükséges ez? Es Iám, most már magam- 
mal tudom hozni az összes színhelyet. Ossze- 
csúsztaihatom. szétszedhetem, kirakós já lékként 
rendezgethetem ókei. Az a konyha és a ma esii 
hídfó. ez a két pillér, ami között fel és alá jár- 
hatok, a gondolkodás műveleteinek két véglelt. 
Az idős férfi nem helyeselt. 
― Van egy harmadik is. 
一 Gondolja? ― kérdeztem udvariasan. 
― Biztosan tudom. 

—— Negyedik nincsen? — néztem rá. mert hirte- 
len eszembe jutott, hogyan zárult be a habkupa- 
cok alkotta Jíór az újságpapír szélén, apám apjá- 
nak rengéje nyomán. 

― Hat ha már ennyit foglalkozunk ezzel, ben- 
nem most felmerült egy ötödik lehetőség is ― 
válaszolta, és az arca egy pillanatig Macchiavelli. 
a nev€S olasz elméleti és gyakorlati politikus ar- 
cához hasonlított. 



□ 15 





<jöNDÖR BERT ALAN-EMLÉKKlALLlT AS 



,й 



-巧 if. 



7. ^ 



.Különös és kegyetlen dolog, hopw kor 

társainknak utókora ,16^[^^",»;;;;^,— 二? 【^ 
Göndör ВегЫап-етиккшіШ, l^tat^u 

sánck bevezetőjében a 。^】 

Lener Anna. Kitűnt 動=^^" ^ 

ciülogó mim egy szigorú kristály, ts 
átnéznie raita. kötelez is: arra 

okik elestek abban a harcban, amit mt 
tiUéUünk. 

De Göndör Beruüan művész « 
igy tettei, gondolatai megmaradtok, feke 
Л!! fehéTen ― mint a tengerben a ne 

bér az 一气 ^'Л^'Л: 
belőlük. Rcizoi valóban o»«íekede'^.„^^ 
eUõiorbon mégis cak 丄== 
fegyház baUadájának iim^ztråc«^ s o c«i 
orna íölött tanuló, olvasó, vxtazó becsx 
^Itok, ― akiknefc a csatorna 夠 = 
oet is ad. nemcsak életszagot 一, dobbe- 
ZteL ízéveH a maçulc kenetlen m^- 
fén. Meg a nyomdagépek portrét " = 
í„ekre olyan izeretettel tette tel a lénye- 
; ¡^ a l Jal kéz. mintna ci— 。 buc= 
na a gépektől, melyek mar nem MM 
ZomâtféH аг ioazséçot. Mind« c^onban 
c«ak azért tud még ma x$ nçy —m, mert 
Göndör Bertalan nooyon jó muvesz volt, 
ét igy túlyt tudott adni gondolatainak. 

Linòíeumba metszett önarcképe ránk 
néz kétkedőn, tanúságot várva " meg^ 
Tvenaéden .. igeni. ránk. Vissza az ido^ 
Z és ez nemcsak az -細" télemete 
Hanem a művészé U. aki m«»íze Idt 
mélyebben, mint sok vxás ember. De nem- 
csak önmagát siratja, saját ¿^<^^^^'^'^': 
hanem elsősorban a müveket, amelyek 
nem születhettek meg. 



MautHausenban 二 Jentől 

amikor mi itthon már m^H/et лгх^^ 
tunk az új tavaszból! 

Eav fiatal művész nem jott "a 二. 
EgZl több. De a müvei itt «annak . em- 
féStni lógnak míndifl. mindenkit, 
Шіа 6ket: az "Elítél" ItélJcenk egy 
jeüt. s <xz Ítélet ^mcsak tO« - de ah。 
gyan megszólal, nagyon tzev l*- 



UH (Л müvén fel«*r*ttek portrél»» 



、 



, 



•d 



■''mi 
〜'l 



ri 






气, 



二 




In This Issue^ 

nUfculne. Ever,.".: Sober Reflec.ion. on Teechin, 



Л bo II I ihe Holorauhl 

J..I..I K.Ki.ib 



„■ IV w York Cii> llobKuuHl Currifuluiii 



П,,. I M. Of u Мсапи of Ка," in Trre.in ■ ■ ^ 



r.un« entratt»n ( amp Art and ArlUu 



\/ ,、1." Mill. 



T|„. bwguapf of Naxi ToleUiarianism 

Ib-iin Кгі«ч1Іаіч1ог 



10 



20 



ГІ"' Momrcal Hoiocuuei Memorial 

,u"ii Lumm'mp" 

Th,. S.»i. of иѵгпЛ «ml lb. <:huUeng.- ,,( Power .« Jev^i"' 
un»!<.hrÍKiiun Tbt "log> 21 



Лгі 



F",m tl" Holocaust «t .he Je.Uh Mu.eum: A Revi.- 



ГопІгіЬиІогн . -.. 
Aimoum-t-nient* 



24 
15 



Ыісог: Juno s. (U rber, ТЫ. «--lua,. *--r. (:二 口'. 

"、二 二 "f К'"і"гЫ Board:. rv.n,t;r^nberg, 、 ―' " 

Michael IWr.nb«nn.-W..H.n 1'.--Иу ami ,W«c,"c 
Oimlur./.Ai.H(»B. 

Keilh Bird-l nn.r.i.. ofBn.lp.H"''- 

ИоЬн-аи., Si,"l,,、 l)n.un.rnta.ion an-l R-rarch. B,w,kl)n. 

Emil Farkenheiii.-І тѵешіу «f Tonmio. 

Henr> FeingoW-Baruch О-Ис,.- and The (;" 一 -. 

t.lNV, 

Eric (; oldhagen-lI«rvard І!.шгп.И). 

Ale, (; ">Ьп 訓一。 "ler for HoU au. Siu, SU Uu,: 

Judith НегнЫа^ Muff*- Лпй-ІМ.п.аИои of В 

ІѴгііЬ. 

ІЫіІ НІІЫт|і-» п.ѵгп.ііу »i Vernium. 
Гннгст е l.unper-Sin.mon. 

Franklin И. LilleU->anon-l In.t.lulv »n .hr П"1-аим. 

|>ЬІ1а<ІгІі.1.іа ami T'-mple Univcníity. 

ЛЬІп 11. R..Nenfi'bl-lnd.ana U"i、er*ily. 

John Ku.ka> -J— h Recon^lructionUl Foundalion. 

Byron !.. Sher«in-S,«r.u.(>.llftte (,i jwlwca. 

Bela Va^o-Ilttiía University. 

J.- lie 一 n"""ii I'nivmUy. 

j„H) Zflenj -K.v,rr..nlingl'n^rn.U> "Í Bndgfiiort. 



П b、 -(іг"п"г"тТЬ,.( "ш'""гиі 



Щ.тапіСІ«Соипсі1-нп«ГМІаіе 



.hr Nutionxl Endov^ment 『"r thr Humanití» 





^oncentritíonÕainpÃrTand Artists 



Sybil Milton 



recent gruvsth oi publU- and M^rU inl.re.l in ibe ] 
„:.: 丄 to ü,e exp.ora.on of new === 
ab..u, literary, пшнісаі. а.и1 aru".': a"iv", "' ": =:、^ 
S.Ú .oUlUañan .ocie». ^ИИе lue.a.u. and m" к ha^e 

「'',"""', , t De been based 。n inadéquat. апН 
(.(■ntralizalioiib nave I'ce" arii"f 
г..,п.пиагу bibbcpraphical data about many "( 二 
0,..ir w"rJ. ana the various ghetto and v.wy nuU.u. 

1 and :一 art were prwl 一. Apart f"- --n^ 

二 Г," , ( аіаЬ,, ana occasional i"u"raù,'"e '" """. there 
: 二丄, Uû、f ― or referen,, book for "u— n』 

U 丄 сзпф an. Relevant material, are Ы,..^е^ 
а.и1 .auered in many libraries, archives mu^um^gaUene^ 
a„,l private collection, ü.rouphout lhe world.' De«pUc th.s two 
broaa мІихИ. of inu-n-retalion have reccml> emer, d The 
fir^t one, partly valid, places concenuat^n can p art n jhe 
.ominuun. of "art of «ocial соп.с.епсе from a= 
Паи,,'" lo Picasso/ The second espouse, an «veT.tate<! and 
^іщАЫІс view that art produced in the camp " - 
„.ш.і.Ѵмаііоі. of riliial гем8!ап«.; ' . 
и i. lUus parl.fularly importam .о establish a clear delmi 
"Í .hai comprime. Holucausi an. The def.n.Uon шеЛ 
f..ll„wn., апИе include, only arû.ûc ç>.>ne between 

ІШ ana 1945 Ьѵ incarcérai professional art.st« d^P-unp 
lif. in roncriuraium can.ps. labor сапф.. t^hett«.. and ш h.d- 
MthouRb this forn.ulati„n tend, to stress re»hsuc then.anc 

、- .,,'a"""al or аЬмгаИ work, ('議 —d И-шц "", P^ odb) 

、",rk、 nf M.rv.vor> ,1, i-endcm on their ЬЫ,,г" те,"о"е^. 1 bree 
viable .lefinilion. are not inMed here: 1) anl.-Nazi art 
nrn.lur.Ml by "m," r emigration arlisb" Ике Ka-nh. KolU. z, 
'、、li,,、,. 、、"rb we,,. .onfiM-aUMi ana Ьап.им! m Hulor. 
„,"„、; 2) ..n уЫи<с0 hy exile, in '44"',"';'" = 

Ьагі;.гі.ш of HulerV Europe, e.p. the Hraw.np« <, 二 '"'rgi 
"『o、, .be "f Job" arul 3) yo^X- 

" ar " orU dealing « ilh Hol«. au8t .ubjeC- and ibemr. b, non- 
、 i, ii",、 like Ben Shalui. Rico Lebrun. Mauricio Us 脚 an.l 
\ііИп'、 Hack* 



U i« ггтагклОк lhal ш Іагце 1— "f art »urv.ved from 
з1п„:. all Киг,ф.ап camp, and ghf",. The work, .e^ 

tZZe паши; Ou- ar" uwH canvas urapp.np ра.кт. 
ZU>J. ,,f ―," f(, can-p nye. an.. orHin.nce.^Ua pa- 
,,,.r ana evn, Ой- еп.ріу margins "í jmMaf^f >um,».. The w>rk, 
鎖 alM avoid derccúon by the Nazi ЮппепЮгь; 了:: 
Г 二 、",,'t:gl"l "I" ," family пи-тЬег. Uvin, ,n relative .aUiy 
Гп 二 n'a",aer ,; othe. we. h,, ""erg; 綱 d v" n 
able lo deUTioraOon fron, in^cl. 1, ,卜^:^^, 

=,,"1 nun," »f "w— survived. The arm" hen.- 

二 , r ethnic .uiture. The work. wer. vonceive. an.l exeou 
n ;Cs .here imminent "lb. extren.e bruuUty. n.alnum- 
21 en.otin„al ami artistic deprivation were с<,пЫег.а m 
„al: Tim arrount. for ihe .imilarity of sub,e" maUer. Ш 
sund ав powerful evidence of 'Tunner. concenlral.ona.re It 
i open to' debat, wheth" irad.tional acadennc and \ 
сапопь apply -.rk« created in ihi. s.iuat.on. -belher " 
vaüd to "eLndara aesthetic cri.eria about gocK great, and 
„ri ci nal art. The subject h AtiU an ujM-n one. 
7h n produced by antifa.ci.t refugees an. -n«ntrem.n 
camp art 丄 vs.. a human.lic prote., a.ain.t the NaUona^ - 

au...n|. to crcau- a monolithic culture 
ain" and 丄 Чу. In Nazi an theory, ll'e 严 =(1^: : 
helmet) ...m by a..auU Uoop. "wa. considered »^e 
perfect form and beauliful shape created ш modern I 了 
By lale ѴШ, Ibc NarU exert«! louliianan .onlrol over iUr 

ntcrature in Germany; lb" control eximHed arm.. b« 了 Ц 
9;' Omral elemeni. of Nan cultural р«Ыи> 'nch 卞 1: 
i^kUbtin, an"b for their .ylc and "i 卞 I 

L-„nied Euroi. for resale abroad, ""rn'ng the pa"""n『, ..и! 

arùsls '• of course, .onlinued ihrir ""bje.inmablr art -h.n 

b"/ff"",fi> in all kind, of — " а.и1 Цепге.. One exampU 、 
7\LJ painter, graphic artist. апИ sculptor ()"。 Fr,.u,、(l- 



Uo Haa.: Kniilled Mudy .bowing ini»rc. r«ted people behir 
二 wire end corpse, being 一"' 一, m th. — r"un 
CH. 1945 




l.fo Наин: Deporuitíon. 
<a. 1945 



I Í0¿ -s i-sî- 



10 



11 



iiiimll 
tirull 
roiict 
left II 

I'M'" 1 
111(1 I и 

lami 

ill ill 

•WvM 
1.1 
J, -、、 1. 

ЛІКІ ' 



mi|' ІІГі-; il 、、•'- ilonr 'I'lrinji 、ii"l'.iii"" 1、" 
jt (; ur> ill I'J IO. Il i> ПІИ- ," tin- ИИМ iirtif. 
、 poXM-rful аіиі l.rlmi.alb |'i'rfr, 1 ilr;i、、mi:、 『,,""《1 " 
ntruiion .-ашр ,irt , ,,ll,', ñ,,ii、." Il i> il,,' ril,'',l il' II"' 
.11", гигіич. -VtuiU f.ir il раііИІпр." аіиі >b.m> л }írmi|, " 
|,иіи-1и-<| ; m.iHi.l ..'яІоЬгМІнл an- м'"іг,1 i', ѴМи ггЛ 
n nurkint: *'га1,.、 üt:;.in>l a ,І,'、"Ьі,. Ь.н кягті.иі "I Ьаггп 
лп.І |.url>r.t 、、 ir,'. Th,' Il і、 >і^"п1 ап.І .іаі.-.! m 
,,. lo« г г гі<:Ііі гппит: іЬггг І、 ,"、" i'M іі.мгі|.іииі 111 ml 
i, di.Ml it>iii\ (b-ar fti-i* biiiaiin íiiniil> in fru iuMii|i. 

,i、,U"iiii 、、; I、 ІИ.ГІІ ill a .oniioriuMr i,ii,l'll*'-rb- 
O.o.il.ni.'.'k m I 'НИ. I Ir Ии.Іі.чІ 
irl Ы、Ь>г、 Л II"' іИа«Ь-пГи> in llaiiilmr 口 лт\ \Wt\ux. II¡ 
,„j. -IVr Ic.lb- IM.ilz" 、、ші ІІН- pri/r of II"' Гп 卜、 і:ш \il 






,1,111, оГ Лгі ill I '».4 1 ; |»п-яйціті* |,riz,, ,"аЫ'П Ійт іи 
мшіу ш Копи- for i«« у .-an*. In W 『"",чІ ю 

f-ralr to ІѴІціш", «hen- 1"' marrie! bis f"""fr ІѴгЫі jri stu- 
,|,.,„ fri,.,ul. Ь>1ка Plalfk. Ile was arre、lf'l aiid ,lq>(,ri,.'l 1" 
il) 1 <) H). After iwo month!, in G "卜. Ьг <ма|»іІ аіиі п- 
i„r.u-.) t.. ÍW\^\iuu, иЬгп- he ІІѴ.-.І лиЛ ш ЫИшу. II,. 

、、 as м.|.|н>п.ч1 Ь> fri""", bul wa、 Mv ю гаг" а [иИатг 
1,) >.1><н>1 textbooks. Cdpluml Ь) the (итп.а..к 

ill 1913. I"' aiu) Ьі^ wife were ,lr|,"ri"l i" A.i>rb«iu. IbUi 
are Uv\\vMi\ lu have perished tber*- in ИМЛ. М-ш) "í hi. 
(unnlhitiH Mir%ivr from (inn. ami bi-> .ііиЬ гцгоиіі.і >.'ar. ш 
It, lili",". I lii-y 、"'re 山 s|>laye,l in a majur п1п..|іг.Чѵі- tx- 
Inbii ІИ-Ы ill <)snal.ru<>ck in 197І." И i、 not kiimvn «heOur 
\„.,Ьаиіи f 、'- г п>т|іІгі<м1 thr Ours Деігіі ^Іитп above. Но«- 
t vi'r. пшіі" from 111" "urs (irawint: п ар|»-иг in ,'.、іта1 yamX- 
І„С. ,ч>ііірІН.-<І <l"mip Uie.e y. ars. Tbc цІоЬ.- 、иі"1ш}: <»" a 
Ьшц t-i)i|it> tablf. ill the baikfin.uini a dark ami 'b n |.it .filar 
room. i、 M'en ill 1", —lit— "К"г"ін';ш Vi>iun" frmii 
ТЫ' цтіц, of mm aiul uomtn limUlb-.l iw^vlhvr пчі|,|н""г^> in 
i»>4i canvas Tlie Kxpellce^." Onir ajíai",","' iu;m i, >eul- 
,',1 nil a у^ішЛѵп irate or loffiii: l«o liarrm l>ra,,'Mt'、s ire.^ 
frann- tlic puiiitiii}; in llip гіцЫ ami U fi Ьіииі Ьа. кцп.иімі. Tin- 
irt.,' Ol) Ihf гіцііі has a rope from i 卜 inmk. a visual п- 

mnt<i,-r of ii i 山' Ь> hanging аіиі Ы«-ак 山'、 pair." Кгііч N"w- 
Ь;шш ь iK-rhüi>» 11"' пижі eloquent ami |,"、、frful "Í lhe profe" 
»ional artisl.4 ill (iurs. 

ЛппіЫт i":ij"r ; imsi in (; urs in 1941 wa、 Karl Srliwesiji. 
、< liw,'、it: wa- ІИІГП in (; rlseiikinhin in lH')it, иші Mu'linl ; и 
lb' Л.а.і.111) oí Fmc Arts in DtWrldnrf. Duriiif; lhe Weimar 
Кг|иіЫіг. 1"' "as a member of the mhÍjIÍ>i |,aii,"'r ,- ymuj. 
•Tí,,. N.,vrmbriMs" Mui .lis(»b)*MÍ bis jj;ù"tm|i、 in цптр еч- 
|,ІЬІіі..ііч of ilu- Hheintsche Sezession. lb w:i、 iml bul 
、、; ,、 .,, , mit>|>ok.-ii a"Ú-Maz¡. Иг )<ммг.1 іЫ. ( "іштшіЧ l'arU 
ill іЬг lalf 1(Í20'N аіиі wa^ іпіргі^опічі for 16 ""'"山' "hf" іЫ' 
、;" 卜 . aiiie to p^^^^vг in Upon Ы、 п іецч- mul 、、 ith 

卞 fillip "f ih.' IWI^iaii socialiM Camilla Нтммаіь. 1и- wa、 
j,i^.-„ ,M>niirul a>vlutii in Belgium, llf Infil Antw^T!,, Un.- 
аіиі Amstrnlam l'Hwm» І93Г> ажі 1м h,, 

、、,、m to !H"M'"w. Duriiip the ^ame yrar. ilw Nazi" тѵпшуеЛ Ьі> 
nti/rn^b¡[> and r""fi"aU4Í his pro,irrt> Ь) I'laiini: his name 
,", ibe ,'iushm'rf!erunfislisle. In 1938. 1"' и"'ѵ,',І I" ll". P) 
; iiM in Ï9U1. hr иа, imerneil in Si. Сургн-и. (;" r、 ami laler i" 
in Viril) I rame. It is believed thai Scliwi-Mfi и»гЫ1 wilh 
,Ь,- нгпіімі І:'ті"т"Ы French resifttan«' movement. He 




яівтри from (ііігя, Miirch 1941. 



.:.:3- 



12 



13 




14 



I 「 Ut ИИ-.- un Гпті voiiMib ruli.m. П"' 

、Ь„、 i.n,"mant ""a'-"""Jf"¡;;' 二二 .t i. 二- 
.bolar. 了,: j ' ий- in Ий- 

r. "iim-í>. Ill "nil г IO I'w'"^ .1 . і1і"ч.іі、'е»> «ЬиЬ 

a" 二 ^Х;' 二=' SS in Sa.b.nbauHen 

.■І.аг;и-итыи inonunu-nt of ?>лгі іпиіг 

arù.t. "а, "If '"'"""二 ' 二 ^ 
,,,i,,i.UM"-,. а.и1 ....nn.i.nuM.t thalwah ""I -.ui .uuM 

кИІ.чІ. - 

( unfrr. ncc of І І.гі-.ит« «nd J^--, March 19'8. 



一 ''''''7''^;'::^ 丄丄 

J'"" '\o...i ь.неГ Kara»' forlhcoming 

=r:= 二;: 乙一 'n A— 一 
f"r Y' ,: 丄 7,",.:,,, ,阶* York, 1069). 

, II—. ■...K.itul.o»- 二: iniur,aw,,l"Omrc 

r.»pue, lhe 1' Ш""г.'."1 : 二" p:: Yad ѴаиЬ- 

山 4n'"r'""r (G 一 

H.buT. "了, ;" l'r": ' i' w n= 二= Librar, in 
M h the Вип4І« "ап Ьі* m „ VIVO In- 

A 卞丄: 

:;' 二 

І.О..ІОП Ь,.Ы reU.v„n. or. -»-3.^;/:ь: іп..і -ао„. that 
.ne .ulolog oí 一 creóme work, "г 

? Т,,,. 一 ,N— , 

, l mon ,,í Am«T.. »" "«brew *;'"^ ; coUeclion of 

"- '"/""" Ѵ''*'''"п7ь1иГы' -п^ ). Е,ЬІЫ. catalog, 
'-"^ТГі : 'оГ:1^"- «nd Топ. Freudén. 
Іи і.п (Ne* Y«rU. І*>78». 



1954); 
(Muiii«-li, 
"I Driiirii 



pet," pp. 150-151. < ",,,, 1 кіапк Пии.Іінніп. 

l】n 一"! oí "f" i'bc:;' u,',| ,,,,,,..1 -bub 
S.ate. See: )o.e Wulí. Du ': 二 ,"<,:"; ..„а Hilde- 

K.J, ІНаппоѵег. 1962); und I: "'" К -. 

::=;::2 二二— 歸- 

=Г:Г1^^ 一 

I960、; "ml "'^»'"li, ";;;:::: lur. nn. Muin. l'»60). 

edUi«n);H. (; .Ad.er,l>H: ;^:': :," U.",, 

(; /.rlio 77"'" """"" 山 (b"<"bm. I i. ,- Ч 
CommunitieHÍn the <:«ch І.атін. 
', U« Ива.. Í2 Гшш/гш /, t.i,"H" 小' 
travnich Tahorù 《l,ragiif, W7). 
" Alfred Kantor, Ihr "f W' 

1971). , 、. 

'• Hana Volovkovå 1КсМ,...' ;Ѵ,"Г 

(New York. 1962). „„Ы-гі 
The-e colle,": : ;".^ 

N :二 ... КІЬ- 

in Jeru-«l«-m; und lhe іШівІга" 

了广 =1^"=?;==;:."= 二" 丄' I' 
(New York, . Иі""" m looperuUon 

cil of Je.i.h í."mn,uni"" m"". '-' - 

:严 Îl 二一 

丄 u?" "'- 二" 

《―, а,",а.;Ь=: 二二 二— 



uf 』''wi"i 
= коіччп. 
tf КмпГ'т (New York, 



Sfiir iiiothi 



"""«■ !■//.、...; 



ІсгЫ»Іег 




《"卞 



'm 



л 



够 







.,1 




..V. 



Ari 



' : 一. 4r. 




,-, 



ív 



驪 




Vonneirr. Menn.lwn in (.urn. p. 1 55 ff. 

,• S hrunun "ru, V"rm,'¡M,M,'",' ''''" '" '廣 "'"'(О. 
" Sibruiiimund Ѵогпиіег,рр. 121-І2'1 
" Schramm and Vormeier, pp. 124-131. 

В««к In'i.uce, New York, and 一 山屬"'' Ь, <' M'uhfll 
frnm Счнйе Grove. Линігоіш. • ,. 

April I wi. nr.. nino- Ки110ге»н»Ь|г1и1и1ин 

.ьГьГ=— "d u'.hc l..S.A. l"35 a».i returned .o 

?二二 tJf, ... pr,,: ,.s.,.n.. 力'" 7,""":;'= '" ' 
Fr^n.nle. СоггеН іпЬгпшІит оЫи....чі < < ни Мн. 

В :і"е Bruen« »f .he huernational Ви.цгорЬіЫ 
p X ; Art WhoV 们'" , ul .Ь. ,.'""u, ",,.г /e..,e«hK- Ue 

"'Г ■ ^^^^ 

¡eh^eMg coday re.ide. in Ein Hod, ЬгаеІ, ond P"— - ",' " "- 



pub.i.ho,l Ыо,г.ф1.ѵ of her Ьи.Ьн.и.. рн.п. n, иг^ bun 
l.ru.» of I— ,И<Ьг 『; »п.І Uo »arck I "H"," .е. tS- 

>''м; ir nou. .ñu.-n Ь, К . Л. Simon. ^,.г.. П...^- 

nuf«-k lii"iiiute. Nt'w York. 
" Tl»..e ..un.,. (uriginuU) «re UkuucI in «1- S hn. ., < " 
Uon-Gur. i:».ue,.tru,ion Camp File, «t .he Leo B", , к I"", 
tule, NfH York. , , 

,, Cf. Вегшіип VMuUW Лг. mui Лп lúw.l ГЫІг, и,,,і И"' I::: 
Buo<k b""u"., Nev. York. V"l"<''. U ЬиаіесІ "::¡' ' 

GÜnciarV w"r" и. Нипрвгіип. В.гЫип Go-dor. 

Comment by Poul TillUh. U— — •' " Nole by E"- ^*":: 
Ne" York. !' )63, unpaged. The g.'u"," r..pr».lu.ed 
Гь:Ьо..к 戲 iron. I.OOO .иг.иі.., Иеи« И.ро-ИеН ,,, 

" Pub""' "ur"、or art include.: Wnlur Hu.ler (Ы.|. '- 
Jr.. ,,,,, 山", infe г,." iVienn... 10 了". ' 40 "'1 

(Pari.. 1945); and FriU Сге.пег. И," ( > ""卜 "- 

S -' "'" """ 乂' 1— ■ 

169. 



Conferences and Announcements 



The foilou ing list of conferences r",resen" a fmrtial Ы , 
<,f sonL of the major academic' сотпшпЫ and arUsШ■ events 

our rea^lers to send our office their шшоипѵешепЬ for futnrr 
issues of the iîei . 

•PUutburgh H«l"ceu" Conference. "The "f 

6-7 Sponsor: VhM Jfwi 巾 Fi'ilrraiim, of (m'aler I ЧЬ- 
burph Conta. .: Ms. Curol Hiw 4 1 2-f.81 -ШШ) 
(" 叫 H'lwm'il Ь) /Л( ІИЖ. 
Mnternatíonal Scholar*' Symposium. ',,","1 SuñH) 

IS"v 7-10. 1978. (; unían: Sully Лп,"' Ѵи \пЛ. WO.W. 5745, 
Univer,il> Station, Seaitlr. ^а.ІипцЮ.. У0 1 05 
<:o-.,M..,>omlb) /ЛСІКЖ. 

• Miunñ HotucuUHl Conference, ll,i", r"i> "f 、' N"- '"" 
be, 1У. 20. Conla. l: Prof, líelo.. Fag",, 1іш、, гм1》 uf M'am- 
( :, 叫"" w'r'" II) УЛГІИЖ. 



-Building « Moral Sorie.y", (:o"l,'r,: m honor of b e 
Wl Sun.la). Nu^rn.ber VK 1(、 a.m.. 、" ^.rk 

or Itnai llriib. МГ> b xinjîb". .Wm,,'. ¿ — -(, , 

8 UH). Sp",",r. Хий-Машлиии oí Ими. ИшЬ 

"Naxi Holucuu.. Survivon. and .Ь-г ПиМгеп : 二二' f 
Truunm", Annual 一— ";- '-" ? 「 '" ' 二 

,.,,,+„,"> Association, ^ -Innato.. !).(... Man i. ЗІ-ЛН 
4, 197'ï. і опыѵи Dr. Florence VoUcn.an Pincus. 145 Ith 

, The Living Wimew: Art in ihe HoUneiiM, (M. 1Й-1), , . 30. 
,978. М^е"ш of Лтегіга» Ш,ит》. Ог^,лиш.\ 1,> 

Man (дМаіі/а. 

SnirUunl R.-ÍH.».U4.: Лг. iron. .!»■ <:о»се,Иг.ИІпп<:»пч... 

■m"45. lentil 、"、'"'ь'『 i^>'». 11"' 

Mu.tum. IWrki U ).í'.alifnrnia. 



We welcome leUe. lo .be edU«. Brevic, .ПІ enhance ",e chance, of i" — 一. 



15 







Lily 
(Linómctezct) 






广; S> »i '»,*í 



》 



z -, ",V" 



.'T 





2 



— va 






■ 



Ч 




'ti 




■VS 《各 




Btf?^ALAM GÖNDÖR 
Benalan Gondòr was a Hungarian Jewish bthogra- 
pher and book aiustratot He bom ш 1908 and 
studied Budapest and Vienna He came from an 
arusuc farmiy— his grandfather was a Lthographer 
and his brother a graphic designer Berulan 
Gondòr Tioved to Vienna in N20 after the Whii« 
Terror осс-игт«і in Budapest He published illustra- 
tiomforthe works of ѴШоп and Oscar Wiide Ir 
1929. he published an ABC for Onídwn, illustrating 
each letter of the alphabet His socially conscious 
bihügraph cycles from 1931 und 1932 earned such 
üUes as: Ohm Arbeit (Unemphyed) and Alt^rfvr. 
юі^е (Weifanjar the Elderly). During 1931 and 
X932 he also published a number of drawings of 



scenes and str«t ballads. №r thj anne«- 
striet scenes « ^ fkmdor T«umed ю 

壬 二- 

巧 

• ,ояА. Kp also expenmerited with ссюг 

ÍTcJ^t cor" 赠 to .огк ш color 
二 ks were macabre black-*nd-wb^ 
工二, 

飞 SSs^^e 

—h ^ ^^Wch U. 1944, Ш May 
一 

28,19^ 二 、 ont Une Labor 

^ Ьп" d'jl 丄 V" essenuai ю escape 
'拾 s 一 2 Т^: 二 。' m" U IS 

:r-t, 巧 === 

a:-:- 二一 
LBl. N'Y. 



,^ 



м л Ci Y А R N [■ M Z 

(V, KOSSUTH IA]OS TÍR 12) 

GÖNDÖR В К R Т A L A N 

M 1- (; NYITÁS 入 К Л 

1962 OKTÓBER Hó VÍ'.N lif':NTliKl':N U^UTAN 6 ОКЛКОК 
MbGNYlIO BbS/ШЬТ MONlJ: 
OI.CSAl KISS 7.СЛ.Т AN 

S/.OHKÂS/MUVhS/, 





'С' 



、, '• ―、. 〈,. 

二乂— - 

< : 门 

'.'Vi :,〜 



survived. In October of 1944 Fleischmann and his 
wife were deported to Auschwitz, where they were 
selected for the gas chambers on their arnval 
Figs. 100, 101. 102. 103. 
Sources: Tcrezin; AíÜct 2; SZM. 

MAXIMILIAN FOYÈ。ING 
Works by Maximilian Foyermg. done in Oflag 
Ѵ1І-Л. are to be found in the collection of Yad 
Vashem in Israel One of the pictures is of the 
inside of a jail cell Two others are surreal still lifes. 
showing disembodied heads among other objects 
on a table. 
Fig. 161. 

Source: Yad Vashem. 

MONIQUE FRELAUT 

Monique Frélaut published a senes of drawings of 
her camp experiences under the uüe Les Survivants 
(The SuTviixm) m 1945 Nothing is known of her 
life and work before, during, or after World War 11. 
It ,s probable that this rare book is-a reproduction 
of waiercolor and drypoint works she did in various 
camps. 

Figs. 228. 229. 230. 

Sources: Monique Frélaut, Les Survivants— 
ІиШш (29 engravings). Paris: self-press of 
Frélaut. Zlatine, and Maritaux. 1945; FNDIRP: 
MDGM. 

BEDRICH FRIHA (FRITZ TAUSSIG) 
Bednch Fntta was a Czech painter and graphic 
amst bom in 1907 in Ivancice. Moravia, Before the 
war he illustrated the periodical Simplic. He was 
deported to Theresienstadt on December 4. 1941. 
There he directed the operations of the Technical 
Office (Technische Abteilungl He created an illus- 
trated children's book for his son Tommy's third 
birthday in 】anuary, 1944 Arrested with other 
artists in Theresienstadt in July 1944. he was 
imprisoned in the Small Fortress and deported to 
Auschwitz on October 26. 1944. with Leo Haas, 
who earned the gravely ill Fntta on his back. 
He died in Auschwitz on November 8 of the same 
year Forty- two of his works from Theresienstadt 
were exhibited ш the Manes Gallery in Prague m 
November 1945. 

Figs. 92, 93. 94. 95, 96. 97. 98, 99. 

Sources: Toman; Bednch Fitta, Tomickovi, Den 

Haag, 1980; SZM. 

BRUNO FUPCH 

No information has been located on Bruno FurcK 
although one of his works done in the Flossenburç 
concentration camp on Christmas Eve 1944 sur- 
vives. The work, Helliger Abend, 1944. is signed 
with the locale ― Flossenbürg. 
Fig. 238. 
Source: DOW. 



WINCENTY GAWTON 

Wmcenty Gawron was bom in 1908 ш Cracow and 
studied at the Academy of Fine Arts in Warsaw, 
He fought with an underground Polish resistance 
organization in 1939 and was arrested on January 
18, 1941 He was sent to prison in Tamow and 
then deported to Auschwitz as prisoner number 
11237, He worked on many different labor details, 
including nobble clearing, a cabinetmaker's bar- 
racks workshop, and the sculpture shop. Ga、vron's 
memoirs tell of conditions in Auschwitz conducive 
Ю "tolerated" art: 

"My boss in the sculpture workshop felt I had 
the best designs for bives. He commissioned me 
to make new sketches. Until then, knife handles 
were finished on only one side, one side was 
carefully carved, the other was slipshod and 
unfinished, As a result, the knives did not function 
properly and moreover were often ugly I designed 
a complete handle for these knives and encircled 
the handle with a plant-design motif. Since I 
was also able to draw roses, which many of my 
colleagues from the Art Academy could not. I 
scratched whole bouquets of flowers on boxes 
almost every day. This motif was a favonte of the 
Germans, who knew nothing about an but were , 
enchanted by the flowers and called this 'first rate " 

Gawron describes his portrait of the SS-man 
perelka: "I was awarded an unusual honor, that 
is. to complete a portrait of the SS-man Perelka 
with his dog: the portrait was to be based on a 
photograph. In fact. I made portraits of two dogs: 
one in a dog collar, the other in the uniform of the 
SS. Perelka valued a rapid job and I had to work 
very quickly. He showed up several times each day 
to check on my progress. I always rose with bare 
head (the concentration camp behavior rules), but 
Perelka gnambled: keep on working. These visits 
made me nervous, but fortunately stopped after 
two days. The portrait was finished, and as a sign 
of Perelkas favor. I received two pieces of bread and 
ten German cigarettes." 

In 1942, Gawron attempted to flee Auschwitz 
for Hamieze, "I try all manner of things ю arrange 
a transfer ю Harmeze, since this helps my escape 
attempt. I am especially worried about my diary, 
which I want to take with me, I am very conscious 
of the danger this poses, if I am captured with such 
an Item. 1 therefore asked Wladeck Kupiec for a 
small Ш-mch plank of wood cut lengthwise and 
hollowed out After my memoirs are placed inside 
this board, It will be resealed so that it looks solid 1 
give everything to Kupiec, who works at night 
in order to complete the job without attracting 
attention. As 1 prepare these things. I wonder 
whether I won't pay for this with my life." 
(Lebenszeichen. pp. 121-124). 

Gawron's attempted escape was successful, and 
he organized a division of the Home Army in the 



village ofKjcznia in the Nowy Sac г dismct dunng 
the spnng of 1943 He participated in the Warsaw 
Uprising of 1944. survived, and lives today in the 
United States. 
Figs. 296. 309. 

Sources: Translated from Jaworska; Lebenszeichen; 
Uberteben uruf Wùierstehen; ZJH: Auschwitz 
Museum. 

SARA GLIKSMAN-FAjnOWITZ 
Saia Gliksman-Fajtlowitz was bom in Poland in 
December 1910 and attended art school ш Lodz, 
where she was a member of the artists' association 
dunng the 1930s Dunng the German occupation, 
she completed many paintings of the Lodz Ghetto; 
some are held today by Yad Vashem in Jerusalem. 
She lives in Israel today. 
Fig. 63. 

Sources: Frommhold; Yad Vashem. 

EDMUND GOEfX^EN 

Edmund Goergen is an artist from Luxembourg, 
WhUe working for the Luxembourg Intelligence 
with the resistance movement, he was captured. 
He was condemned to death, but instead spent 
three tortured years at the camps of Hinzert and 
Mauthausen. His illegal drawings were completed 
with pencil stubs on scraps of paper, although 
he did one official portrait for an SS-man at 
Mauthausen, His works show the stone steps, 
cadavers, tortures, and prisoners of Mauthausen. 
He hid hjs sketches under his bed and saved them 
when Mauthausen was liberated by the Americans, 
Postwar exhibits of his work took place in Brussels 
Ш 1955 and Paris in 1963, Edmund Goergen now 
lives in Luxembourg 
Figs. 255, 256. 257. 

Sources: Edmund Coercen, two-page catalog of 
the Galerie Chardin, Paris. 1963; Chrisüan 
Calmes, text. Edmund Goergen. illustrations' 
Pierre Frieden, preface. Geôles Sanglantes. Lux- 
embourg: Edition Letzcburger Bicherfrenn, 1948; 
MDGM. 

BERTALAN GÖNDÖR 

Bertalan Göndör was a Hungarian Jewish lithogra- 
pher and book illustrator He was bom in 1908 and 
studied in Budapest and Vienna He came from an 
artistic family— his grandfather was a lithographer 
and his brother a graphic designet Bertalan 
Göndör moved ю Vienna in 1920 after the White 
Terror occurred ш Budapest. He published Ülusira- 
tions for the works of Villon and Oscar WUde, In 
1929. he published an ABC /от Children, illustrating 
each letter of the alphabet His socially conscious 
lithograph cycles from 1931 and 1932 earned such 
tides as: Ohne Arbeit (Unemployed) and Altersfùr- 
sOTge (Mel/are /от the Elderly). Dunng 1931 and 
1932 he also published a number of drawings of 



Street scenes and street ballads After the annexa- 
tion of Ausina ш 1938 Göndör returned to 
Budapest and worked as ал lUustrator for a number 
of publishers. He designed the graphics for a two- 
volume edition of the Book of Esther Dunng the 
late 1930s he also experimented with color 
sketches, but he did not continue to work ш color. 
Most of his worb were macabre black-and-white 
Expressionist Imocuts on tissue paper, with themes 
of war and biblical mjuncuons, 

Dunng World War П Göndör was conscripted 
ШЮ forced labor semce m eastern Hungary 
Ыз previous work, his drawings from this penod 
were humorous and cartoonlike They resemble the 
bittersweet illustrauons of the Czech cartoonist 
Joseph Lada for The Good Soid^ Schxveik. Eight 
post cards sumve from March U, 1944. to May 
28 1944, They arc all censored and postmarked 
from Battalion 109/37 of the Front Line Labor 
Зеілпсе Company at Vote in Bereg Province, 
Carpathian Ruthema. The post cards were all 
addressed ю Gondörs wife m Budapest and carry 
reassuring, innocuous messages in pencil. The 
sketches are drawn on the reverse sides of the cards 
m faint, dull pencil and only hmt at the realiues of 
the situation. The humor was essential ю escape 
the censorship imposed on all prisoners' mail. It is 
not clear whether the eight post cards were his only 
worb. or whether those are all that survived. In 
March 1944 Germany invaded Hungary and took 
control of the Hungarian ghettos and camps, 
Deportauons to Auschwitz began on May 15. 1944. 
Late that year Göndör xvas deported to Poland and 
a camp called Harka, He penshed m Mauthausen 
one month before the ceasefire in March 1945. 
Figs. 3S. 151, 152. 

Sources: ВсгЫал Göndör. EmkbkuãlxUisa. 
Budapest. 1%2; ВегШп Göndör 1 頻 945, 
Budapest. 1947; Mrs. Lili Gondor. RY.; 
LBl. N.Y. 

JACQUES GOTKO 

Jacques Gotko (Jankele Gotkowski) was bom шЮ 
a Jewish family ш Odessa in 1900 He amved m 
Pans Ш 1905. when his parents fled pogroms m 
Tsanst Russia, Very littk is known about his formal 
artisuc education or early Ш. After 1939. he hved 
in the village of Vendée in France, working particu- 
larly Ш watercolors and pastels After xhe German 
occupation of northern France, he was reclassified 
from -suteless- to "Soviet citizen" and deponed to 
Compiegne m 1941. Dunng his internment at 
Compiègne he completed a number of linoleum 
engravings: one shows the snowy landscape of 
Front Sulag 122, the Compiègne Camp, the sec- 
ond IS a portrait of Abraham Alpérine. president of 
the Jewish Commitiee ш France (Л pencil sketch 
of the Irnocut also survives ) Ь July or September 
1943 Goiko was deported with a group of 147 



Russian Jews ю Drancy. Dunng his detention there 
the Nazis sacked his home and destroyed many of 
his works as "degenerate Jewish art." Thus, few of 
his prewar works survived, Л large number of 
pastels, sketches, watercolors. woodcuts, and 
linocuts survive from Comp.ègne and Drancy ш 
the Musée des Deux Guerres Mondiales m Pans 
and the Ghetto Fighters' House m Israel, Ь Drancy 
Gotko was reunited with his mother and his sister, 
who had been arrested in Bordeaux, The two 
women penshed ш Auschwitz, Gotko himself was 
probably deponed east in September 1943 to 
Auschwitz, where he died of typhus. 
Figs. 5, 129. 130. 

Sources: NamUh 1; Résistance -ОёроПаИот 
MDGM: Ghetto Fighter^ House. 

DINAH GOTTIIEBO/A 

Dinah GocUiebova was bom Ю a Jewish famüy ш 
Brno Czechoslovakia, ш 1923, She studied art and 
was deponed to Auschwitz-Birkenau after the 
German occupation of Czechoslovakia, She arrwed 
in Auschwitz with her mother and stepbrother, 
Peter Gottlieb, in February of 1943, as part of a 
transport from Thereslenstadl, In Auschwitz she 
worked Ш the camp hospital, where Dr. Mengele 
ordered her to make colored portraits of gypsy 
prisoners. Seven of these portraits survive today 
Ш the Auschwitz Museum, where Gottliebova is 
recorded as having been prisoner 61016 After the 
war. she emigrated to the Umied States. 
Fig. 282. 

Sources: иЬеллхегсШ Überlíben iW Wider^ 
sUhen; Auschwitz Museum. 

HEPMANN-HENPI GOWA 
Hermann-Henri Gowa was bom in Hamburg in 
May 1902. He studied philosophy, art. anatomy, 
literature, and theater history at the University of 
Munich from 1922 to 1924, Smuluneously, Hans 
Hofmann gave him art lessons at the Academy of 
Fine Лш in Munich, His first theater designs ш 
1924 were for a production of Shakespeare's King 
Lear. His early canvases were heavily influenced by 
Cézanne, In 1925 Gowa was named technical 
director and designer for the Bavarian State 
Theater in Munich, where he worked for two 
yearî Ь 1926 he held a conference for students at 
the University of Munich on the science of theater 
design By 1927 his an began to show the influence 
of the Bauhaus, especially the styl-stic influence of 
Schlemmer. Feininger. and Klee From 1928 ю 
1930 he was technical director and set designer at 
the Frankfurt An Theater Dunng the late 1920s 
hiS paintmg was widely exhibited in Frankfurt. 
Munich and Berlin In 1931 he participated in the 
exhibit titled -Ten Years of European Theaier" held 
ai the Ludwig Schames Gallery in Frankfurt, a 
major show on theater design ш íhe 1920s, His 



zr\z visit to Fr 
the Sal« 
£S in 1934, 
i-. le of the 
丄 --cihere of th 
лс studio of 
二 vorked wi 
■-sur-Mer an 
,-: - 1: his work— 
; ii^ ir.d a large Å 



anti-Nazi y^"'^ le¿ "'- 
May 1933 ar¿ hü ¿te 
d'Automne He m'J--^ - 
work was іп£:-егісес ~: 
Pans and the iurrjn'J: 
d'Azur- He ir.G-.ec =r.-- 
Bonheur IT. >r:e ir. 
marionette •-'■eater 
1941 he was r:il> ab¿ , 
Salon de Рп:!"^-;^- - 
his paintmes -二 : 》"^ Mu 

Nice ш 1942 rearuií -' -^' Gesup 
ѵеШапсе, Go"-', ûec -二 -二 :^untains ne 
southern Frarce Ha «> paint 

finding II шсгг^ш?-. :=£^: -л obtain ! 
His canvases ^.-ere Еггг^ :y beatmg ol 
a pulp, and li-^ sof^iss аакгсоіоп 
sharp contrar- :о the 'л deporta", 

plight of the rsf-igee ^ the cam 

southern Fraii::e. 

At the end oi the '^r-'- and his fr 
Frans Masereel оггги^ г 二- -ool of fine 
Saarbrucken in 1^ p^.--c:paied m t 
Franco-Gem--, exhr:^ : ^ >郁 痕 
after the war and widely in 

Ш Berlin. Harrj-xi- Frz:uz_-- and Pans i 
1946 and 1965 He Ы -^. 二— ed a si 
stained-glass ^^inòoa: : ^ 二― at Br 
lives and и огкз in Бег 二 二 i:^:— 
Fig. 181. 

Sources: Jean-.\Iben C« Hermann-t 
Gowa. 1902-. Les СаЬ^ 二' Ans Docun 
47. Geneva: Edinons СаШег. 1956| 

Catalog of lhe French ш Berli 

1954. WuisTsumd sum Arz*=r^ GÜbe 
et all Us barW« <U G^ob\e: Pre 
Universitaire de Gr^^ --^'9; 一' 
correspondence wiih R-:- : Gowa. 



PAUL GOYAÍír 
Paul Goyard was a Fren± z-. 
Buchenwald l^++-45. S:^ is knoA^n a' 
Ш or career ЫЪге о: ^ ^ates, bu 
known from his ,巧 ^bat he re, 
and reskeiched many a :::5 Kdienwald , 
Fig. 220. 

Source: MDGM. 
GEORGE OrcSZ 

George Gro&2 was onea'ri: :cst impo 
and poliucal sannsts оЛѴ-:^:^- Germany 
most famous wx^rb 、、口 г*£2г :laclc-an 小、 
compositions and mcriS^- Z^xist color 
they were polemics apr~-- ^ z^rcxssism. \ 
nsy and polioca] ішз^ѵх:^^. of Weimar 
They were frequently рхт-?: r the journal 
boob of John HcartiW15. ^ -人 leland He 
Malik Verlag. Grosz 、、i; 、т= n Berlin in 
1893 and mo44Ni tvt、w^ -= Ротеш^ 





、 



;", 二" 铲 、т, "&、 ;:^ i 

-.^ Ті-Ѵ^/ c々 …-、 




151 



BE 隱 AN GONDO. Censored Postcard to 

一 Volocz. 1944. Pencil. J x 4 . Löl^^^^^^^^^ 



Labor battalion U)9/37._